6.- Konfliktuskezelés

"Az agresszió nem megoldás!"- mondta mindig édesanyám, akinél kevés türelmesebb embert ismerek, bár életében szerintem nála is elszakadt egyszer-kétszer a cérna. A tanulság, pedig a régi: Ne ébreszd fel az alvó oroszlánt! (Bár nálam pont skorpiót, de ez most teljesen lényegtelen. :)) Nos, a lényeg az, hogy az elmúlt... hmm... jó pár órám arról szólt, hogy diplomáciai készségeimet fejlesszem (vagy legalábbis, szinten tartsam). Az eredménnyel elégedett vagyok. Mindig igyekszem konkrétan mégis óvatosan megmondani a véleményemet ( leginkább, mert én sem tűröm el, hogy velem valaki nem megfelelő hangnemben beszéljen.) Bár egyik ismerősömet "kipécéztem" állítása szerint. Idézem (szabadon) " Nem értem. Minden nap beszólsz, oltogatsz és én mégis mindig idejövök hozzád beszélgetni. Komolyan mondom, mintha igényem lenne arra, hogy bunkó legyél velem. " Valamint a továbbiakban azt is volt olyan kedves közölni, hogy szerinte engem ez (is) vonzóvá tesz. Ettől függetlenül nekem biztos, hogy problémám van vele. De igazából azon kívül, hogy időnként a falra mászom tőle, mert marhára idegesítő, semmi gondom nincsen szerény (pff... xD) személyével . :) Csak vannak emberek, akik nehezen értenek a szóból. ( A félreértések elkerülése végett, kicsit én is ilyen vagyok. Csak én magamat szívósnak és kitartónak nevezem. A kettő azért igen más... ) Ma úgy döntöttem letisztázom a dolgokat és minden körülöttem levővel, akivel voltak nézeteltéréseink, tisztáztuk. Rövidre zárva pedig, sokkal egyszerűbb leülni és megbeszélni a gondokat, mint elmenekülni, vagy támadni. Ezt a jövőben pedig igyekszem még gyakrabban megfogadni.