Ami tény viszont, hogy mindkettőjükben feltámadt valami megmagyarázhatatlan érzés a másik iránt. Nem azért, mert tiltott gyümölcs volt a másik, (bár az is mindig oly' vonzó..) hanem, mert a lány már jegyben járt Tybalttal, Rómeó pedig egy megrögzött nőcsábász volt, aki, ha kinézett magának valakit, rövid időn belül már az ágyában tudta.
Viszont a mi Casanovánk lelkében valami meglágyult, ahogy a lány tengerkék szemeire gondolt. Hogy az ő szívét egy nő elrabolja? Olyan Isten nincs.-gondolta magában, s újabb nők kegyeit kereste. Ám csak hamar rájött, hogy a mámoros kéjtől izzó tüzes éjszakák után jön a józanító hajnal, mikor legszívesebben kivágná az ajtón az elkenődött sminkes, félrecsúszott tangás partihercegnőt, s dobná utána a flip-flop papucsát is, hogy azt se lássa többé.
Júliánk viszont azt tette, amit a legtöbb nő. Próbálta elfeledni a gaz-csábítót, kiverni a fejéből az általa üres szavaknak titulált ígéreteket, s beletörődni a sorsába.
Nemrég találkoztam velük. Hiába angyali teremtések önmagukban is, mintha egy-egy ketté tépett rajzot láttam volna.
Rómeóval egy becsületsüllyesztőben egy-egy ital és egy kedves barátunk társaságában üldögélve beszélgettünk. Mesélt jóról-rosszról, s önfeledt fiatalként próbálta elfordítani tekintetét a nyilvánvalóról. Hiszen ő párkapcsolatban él. Érzi, hogy nem az igazi, a megszokás az, ami a leginkább összeköti őket, plusz az állandó komfortérzet. De egyszerűen tisztában van azzal, hogy nem most van lépéshelyzetben.
Mert mindeközben Júliánkból édesanya lett.
- Boldog vagyok, megvan mindenem!- mondta ő hatalmas mosollyal, amelyről azt hiszem csak én éreztem rajta kívül, hogy a legkevésbé sem a szívéből jön.
Hiszen eszébe jut bohósága, mikor fejvesztve elmenekült attól, aki mindent megadna neki, pusztán azokból, mert a látszat mást mutatott. Ő a szerelmét leginkább most a picurkáján éli ki. Hiszen az Igazi mindig ő lesz.
Az Élet kegyetlen játéka, hogy a fonalakat ismét megpróbálja egybefonni. Pontosan azért, hogy hatalmas gubancot csomózhasson a vékonyka mégis elszakíthatatlan szálra, ami összeköti őket. S egyetlen viszontlátástól most ül mindkettő a közösségi portál előtt, remegő kézzel írja, mennyire ölni tudna a másik egyetlen érintéséért, s mégsem azt küldik el.
Ezer és millió megválaszolatlan kérdést folytatnak csak, mindig újabbakat felvetve, s remegve várja mindkettő, hogy alakulnak a dolgok.
Csak egy biztos: Nem most fog pont kerülni a Love Story végére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése