tag:blogger.com,1999:blog-77046409408940048172024-03-21T12:36:32.004+01:00Bonnie világahttps://www.facebook.com/Rocky.viki - iratkozz fel, ha értesülni szeretnél a legújabb bejegyzésekről. A blogon észrevételeket és kulturált vélemény nyilvánításokat szívesen fogadok. :)
http://www.zemataro.blogspot.hu/ - akik a 21. században is szeretnének képben lenni ;)Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.comBlogger127125tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-38372844533497149502017-07-14T12:54:00.001+02:002017-07-14T13:02:59.168+02:00128-Válaszd az életet<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Válaszd az életet! A puszta létezés helyett, hogy ha a sors megadja azt, hogy lesz ki végighallgasson ne csak a szégyentől elhanyatló hangsúllyal kitálalt kitalált sztorijaid meséld.<br />
Válaszd a kapcsolatokat! A monogámiát vagy a több vasat a tűzben, hogy össze-vissza égesd magad, majd siránkozz hangosan, hogy neked milyen piszokul nehéz.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjK9X9padEP-LGYBU24aYC0ygBOgoNKfpVrknMrh1RcmdA0FngCsjEJpmwvFFAhcj6N27OHZbMzWqm4ioj8dZcl07zLGr_0_jXHTHRIPcJhY7-jgavA9NdwKbWunA08c_sJh5VEhq8UjaA/s1600/98d3c5ef1943e067cfb3808c31eecd63.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="551" data-original-width="500" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjK9X9padEP-LGYBU24aYC0ygBOgoNKfpVrknMrh1RcmdA0FngCsjEJpmwvFFAhcj6N27OHZbMzWqm4ioj8dZcl07zLGr_0_jXHTHRIPcJhY7-jgavA9NdwKbWunA08c_sJh5VEhq8UjaA/s320/98d3c5ef1943e067cfb3808c31eecd63.jpg" width="290" /></a></div>
Válaszd a függőségeket! A nikotintól, koffeintől, drogoktól, buliktól, piától vagy épp a szexualitástól és hirdesd hangosan, hogy mennyire szabad is vagy! Mert téged nem az addikcióid tartanak a markukban!<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic34w_z8M_oWRR3QdcGZfdOnShNlY-n0YvcjJjBTlZkpnmobMthTaEoMZgQCVq7R2BNJbCY12MnLsQ0vNpPyNldmN_NpeEWmb1d_3LfWpGq3ivz_c1uLE9RmIqxbfNe-SSqPGW53T5Kns/s1600/an-oral-history-of-the-movie-trainspotting-body-image-1456942608-size_1000.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="625" data-original-width="1000" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic34w_z8M_oWRR3QdcGZfdOnShNlY-n0YvcjJjBTlZkpnmobMthTaEoMZgQCVq7R2BNJbCY12MnLsQ0vNpPyNldmN_NpeEWmb1d_3LfWpGq3ivz_c1uLE9RmIqxbfNe-SSqPGW53T5Kns/s320/an-oral-history-of-the-movie-trainspotting-body-image-1456942608-size_1000.jpg" width="320" /></a></div>
Válaszd az önkifejezést, írj, rajzolj, fess, alkoss bárhogy! Vagy, ha tényleg semmit nem érzel magadban, add el a lelked a televíziós reality show-k egyikének vagy a legnagyobb Videóportálnak 15 perc hírnevért és csillogásért. Meséld el mit ettél, mit ittál, oltogasd a népet és másokat, akiknek nincs jobb dolguk mint ugyanezt tenni 12 évesen.<br />
Válaszd az ingyenprostitúciót vagy az agg-szűzies létet. Esetleg keverd a kettőt úgy, hogy az egyiket éled, a másikat mutatod azért, hogy egy percre rád is figyeljen valaki.<br />
Válaszd a spontaneitást! Ahelyett, hogy majd' eret vágsz magadon másoknak miért jobb ennyivel az életük. Dönts! Hozz áldozatokat! Dobj el valami jót, egy még jobbért és tanuld meg élni a pillanatot nem Facebook live-on tudósítani róla.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3MgLSLeR7W-Aj_zA9w_ekX_JkbHHlfMNnp7ZFFQ2FJqyS-kBDtG9cexxVfK_SQknfWZG1BYlVF1uCEV69x9asPv28PVMnBb7T5VkUrOIWQ3jfjX14VT2mDlcWerjviVmj-Cw97vrQNTI/s1600/tr2-1024x576.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="576" data-original-width="1024" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3MgLSLeR7W-Aj_zA9w_ekX_JkbHHlfMNnp7ZFFQ2FJqyS-kBDtG9cexxVfK_SQknfWZG1BYlVF1uCEV69x9asPv28PVMnBb7T5VkUrOIWQ3jfjX14VT2mDlcWerjviVmj-Cw97vrQNTI/s320/tr2-1024x576.jpg" width="320" /></a></div>
Válaszd az igazi önbizalmat! Ami motivál, amit szeretsz és ne hidd el magadról, ha azt súlykolják senki vagy. Ez nem igaz. Csak akkor, ha nem vagy hajlandó felemelni a folrosra ült hátsódat, hogy végre elindulj az úton, ahol azzá válhatsz akivé akarsz!<br />
Válaszd a jövőt! Válaszd az Életet..Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-21847185110879930542017-04-29T15:23:00.002+02:002017-04-29T15:33:40.137+02:00127.-Motivátor széria- SzentimentáléA Motivátor széria elindításával az alapvető célom a mindennapi tabuk ledöntése volt, így ma fürdés közben fejembe ötlött a gondolat, hogy ezt a témát is kellene feszegetni a tőlem megszokott stílusban. (hogy ez mennyire pozitív, azt mindenkinek a saját belátására bízom)<br />
Nem fogok úgy tenni, mintha felcsaptam volna párkapcsolati-"couch"-nak (vagy mi manapság a divatos kifejezés rá).<br />
Biztosan vannak olyan olvasóim, akik többet tudnának mesélni a tapasztalataikról, ettől függetlenül remélem saját-szubjektív meglátásaimmal is mentek valamire.<br />
Voltam első-szerelmes kiskamasz, mikor a maga bájos-intenzitásával öltük majd öleltük egymást nap, mint nap, s azt hittük ez teljesen normális.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuqf8ZZrmCHbULWqTKb6JWMTY2LfRMeebe6cl9wPovIIooegP202CbzBlZGw8hLNKQgaRf8Sa7uHGm4MQWtSNDmgxGhwU3GNv30AaWZipTtwXMmn1tJDHzkeXG_9tcjlvKSdRcwutdZGQ/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="249" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuqf8ZZrmCHbULWqTKb6JWMTY2LfRMeebe6cl9wPovIIooegP202CbzBlZGw8hLNKQgaRf8Sa7uHGm4MQWtSNDmgxGhwU3GNv30AaWZipTtwXMmn1tJDHzkeXG_9tcjlvKSdRcwutdZGQ/s400/images.jpg" width="400" /></a></div>
Volt részem olyan naív-románcban, ahol a rajongásig imádtuk egymást és az iránti félelmünkből csesztük el az egészet, hogy elveszítjük a másikat. Hülyeségnek hangzik, ma már visszaemlékezve én is mosolygom csak rajta. Bár maga a párkapcsolat nagyon rövid volt, mégis az egyik legkomolyabb jellemformáló-hatást fejtette ki rám...<br />
Aztán a gyilkos se veled-sem nélküled. Ahol mindketten tudtuk mit akarunk, csak a hogyan megvalósításában voltunk képtelenek dűlőre jutni. Egyik pillanatban még rózsaszín-vattacukor mázzal bevont rocker kamasz-románc volt, a maga bájos lehetetlenségével, a következőben pedig egy sírva-üvöltős szuicid hajlamokkal tűzdelt tragédia. Mindazonáltal mindkettőnkben megfogalmazódott mi az, amit másképp kell csinálnunk, ha egy élhetőbb jövőre vágyunk. Külön-külön mindkettőnknek sikerült, s ez úton is gratulálok neki a család-bővüléshez, tündéri a gyermek. A legjobbakat kívánom mindhármuknak!<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiM9O-6ZjgktuWmxr8EWzSGIw2FNmACfWwtabouFVJVCP2gmai1ufKTII_ZXvkbx9ykqZtAzHJNg-ai_FNNOvvkDu9LKK9aZ-YD_xl79ShRE7hu_6CMoVL0PbjoHdeU4c1CIOpfRW-6gjM/s1600/paparazzi-6.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiM9O-6ZjgktuWmxr8EWzSGIw2FNmACfWwtabouFVJVCP2gmai1ufKTII_ZXvkbx9ykqZtAzHJNg-ai_FNNOvvkDu9LKK9aZ-YD_xl79ShRE7hu_6CMoVL0PbjoHdeU4c1CIOpfRW-6gjM/s400/paparazzi-6.jpg" width="400" /></a></div>
Sorolhatnám még napestig mi tett érzelmileg azzá, aki ma vagyok, hogyan jutott eszembe többször is, hogy felrúgjak mindent, feladjam minden elvem, titokban tartsam azokat amik a legmélyebbről készültek kitörni belőlem, de minek tenném? Nem célom untatni senkit.<br />
Ám bár bizonyára észrevettétek, mennyivel kevesebbet teregetek ki az elmúlt időszakban az életemből. Ennek praktikussági okai vannak. Például, hogy ezek az irományok nyilvánosak, magam pedig nem próbálok többé magyarázkodni senkinek a miértekről. Hogy melyik-kiről szól, mi járt közben a fejemben, meg hát az írás nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy illetékteleneknek is az orrára kötöm akár életem legnagyobb drámáit. Igen, ehhez kellett 21 év, hogy leessen. Jobb későn, mint soha. :)<br />
Nos most, hogy ennyire sikerült elkanyarodni az eredeti témától, talán ideje belevágni abba, amiért ezt eredetileg írni kezdtem.<br />
Akik személyesen, vagy akár csak az online térben "ismernek" tudják, hogy kisebb megszakítással fél éve vagyunk együtt a párommal. Nekünk nagy mérföldkő, tekintve mióta ismerjük egymást, mióta beszélgettünk, illetve miken mentünk keresztül ilyen "rövid" idő alatt. (Bár némi önkritikát gyakorolva velem fél év is tűnhet örökkévalóságnak. :D Ennek ellenére még mindig szeret és csak ritkán látszik az arcán a szenvedés, amelyet kivételesen szórakoztató és kellemes társaságom révén okozok neki. :D)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEismIiyniJ2viSzyiSSHrzN6klD0t9lzF5m0VW-E8jKSb5t2dglAHnkMaSm74UYxWhUnPvg4HPPjtkdzI1WxEBw19Rc9v3BVWiMtZw8k9ueold3TfpqEF6Egoc5NHnpu0Gj13vbDrdTUzo/s1600/18217537_1831371000210113_63311650_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEismIiyniJ2viSzyiSSHrzN6klD0t9lzF5m0VW-E8jKSb5t2dglAHnkMaSm74UYxWhUnPvg4HPPjtkdzI1WxEBw19Rc9v3BVWiMtZw8k9ueold3TfpqEF6Egoc5NHnpu0Gj13vbDrdTUzo/s400/18217537_1831371000210113_63311650_n.jpg" width="300" /></a></div>
Azt mondják lakva ismerszik meg a másik fél, hát a mi példánk bebizonyította, hogy ez így van. Mindkettőnk rigolyáit egybegyúrva látszólag is egy igen eszement- páros vagyunk. Amennyire hasonlítunk, legalább annyiban különbözünk is. Túl vagyunk azon a fázison, hogy tökéletesnek próbáljuk mutatni magunkat és sokkolóan hat, hogy minél jobban felszabadulunk, annál boldogabbak vagyunk. Ő beletörődött, hogy hajnali 1kor még dokumentumfilmeket nézek a 2. Világháborúról, majd, ha hajnalban indulok dolgozni, akkor fél 4-kor már jógázom mellette a szőnyegen, én cserébe... Hát, nem is tudnék olyat mondani, ami nagyon zavarna benne. Tudom, hogy tökéletes ember nem létezik, csak számomra és most minden nyálasságot félretéve (pedig ez az lesz, törlőkendőket bekészíteni) ő az. Akkor is, ha néha annyira hisztis vagyok, hogy magamat sem bírom elviselni.. Neki sikerül. :)<br />
Fél év alatt olyanok voltunk, mintha egy hullámvasúton ülnénk.. A legmagasabb pontokon, szinte már euforikus boldogságban úszkáltunk, élveztük minden pillanatát, majd elindultunk a mélyrepülés útján, egyre több hallgatással, elhidegüléssel minden szeretetünk ellenére, féltékenykedésekkel tűzdelve, mindezt egy szó szerint élet-halál harccal megspékelve. De mellettem volt, akkor is, azóta is. Pont az ilyen dolgok döbbentettek rá minket mikor külön voltunk, hogy így ez nem megy. Egy kapcsolatot igenis ápolni kell, időnként randevúzni, meglepni a másikat, gyengédnek-figyelmesnek-társnak lenni és csukott ajtónál pisilni! (Nem hinné az ember mennyire el tudja cseszni az intimitást két ember között, ha ilyen körülmények közt végzi a kis, illetve nagy dolgát. Szürreális. Bár ebbe a hibába szerencsére nem futottunk bele.)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjdRtFSIodcqUQenWEq3B_A0cISDz8fzdPmDYGm4zk-jMQkPh5BuRdBFEW8N7iYp4tMqCmSWOF90g6x7LK7JfnF5aNXHaB-54iEPgFAbK0WR8PtNeubdBnJ97FHf0sJiO69gDDZ0WElNU/s1600/18217244_1831370986876781_1779614242_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjdRtFSIodcqUQenWEq3B_A0cISDz8fzdPmDYGm4zk-jMQkPh5BuRdBFEW8N7iYp4tMqCmSWOF90g6x7LK7JfnF5aNXHaB-54iEPgFAbK0WR8PtNeubdBnJ97FHf0sJiO69gDDZ0WElNU/s400/18217244_1831370986876781_1779614242_n.jpg" width="400" /></a></div>
Minden apró nézeteltérés erősít minket, veszekedni igazán nem szoktunk. Ha álszent lennék azt mondanám, hogy ez komoly-felnőttes viselkedésünkből fakad, de igazából erre ő képes csak, én egy kis perszóna tudok lenni a vérmérsékletemből kifolyólag. Cserébe viszont próbálom kompenzálni azzal, hogy nem rejtem véka alá mit érzek iránta. Úgy tűnik, neki ez megéri, én pedig örülök, mint majom a farkának. Úgy érzem révbe értünk. Felesleges játszmák nélkül, őszintén, boldogan.<br />
Szeretnék hinni abban, hogy mindig így fogunk érezni, amellett, hogy a legkevésbé sem hat meg, hogy mások szerint ez lehetetlen.<br />
Történjék bármi, nekem szinte mindent megér, mikor mellettem elalszik, vagy az a csillogás a szemében, ahogy rám tud nézni, pedig úgy festek pl fáradtan, mint egy kicentrifugázott mosogatórongy.<br />
Tanulságképp pedig csak annyit fűznék hozzá, hogy bármely szakaszában is vagy az életednek, egy nap a Tiedbe is beköszönt a boldogság. Teljesen mindegy, hogy milyen ruhában jársz, miken mentél keresztül, hány éves vagy, vagy mit tettél le az asztalra. Csak hinned kell benne, hogy megérdemled.<br />
<br />Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-64078601441358463292017-04-21T01:24:00.004+02:002017-04-21T01:24:54.442+02:00126.- Motivátor szériaSziasztok!<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiU7v0gjRThpbeSAj-SXGL7IP2zYsDwISG4phCrbA2VgyBOE_vWSuY3au1ntlH0-YkAQcpmw-67ibEa277HLZxFSCkM0j8hMI5Kt4-zXs3SF0iKLnLiRI-1MEi7dHdPptfv9hlOsWAj3mk/s1600/tumblrlgo8karuyw1qbzevyo112805710b62a180e1_57600ca9230ad.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiU7v0gjRThpbeSAj-SXGL7IP2zYsDwISG4phCrbA2VgyBOE_vWSuY3au1ntlH0-YkAQcpmw-67ibEa277HLZxFSCkM0j8hMI5Kt4-zXs3SF0iKLnLiRI-1MEi7dHdPptfv9hlOsWAj3mk/s400/tumblrlgo8karuyw1qbzevyo112805710b62a180e1_57600ca9230ad.jpg" width="400" /></a></div>
Sajnálom, hogy ilyen sokáig eltűntem a virtuális térből, de szükségem volt egy kis levegőre. Igen sok minden történt velem, 180 fokos fordulatot vett az Életem, s annyi mindent tanultam az elmúlt hónapok alatt, mint előtte a bő 20 év alatt (sem biztos). Írások természetesen ez idő alatt is jócskán születtek, de javarészt ezeket nem publikumnak szántam. Visszatérést tervezek. Nem várom, hogy feltétlenül nagyot robbanjon, mert hiszek abban, hogy akinek el kell olvasnia ezeket a sorokat,esetleg el kell gondolkodnia akár egy pillanatig is, vagy csak szimplán ezt a blogot vonzza be az életébe, az úgyis ide fog találni előbb vagy utóbb. Legyen bárki. Akkor pedig szeretettel üdvözlöm.<br />
<br />
Bemutatkozhatnék az ismeretleneknek, akár itt és most, de felesleges. Hanyagolnék mindenféle sablonszöveget is, hogy abból csak azt szűrhesse le boldog-boldogtalan, hogy egy két lábon járó közhely-gyűjtemény vagyok. Pedig azt hiszem az távol áll tőlem.<br />
Ahogy a tükörbe nézek, sosem látom két nap ugyanazt a lányt farkasszemet nézni önmagával.<br />
<br />
Minden nap más egy kicsit. Kevés dolog van, ami állandó. Talán csak a mosoly például az Én-idő közepette, ha hosszabban szuggerálom. Szükség van erre is. Nálam ez általában edzést, olvasást, meditációt takar. A legkevésbé sem hat meg, más erről mit gondol, Mindamellett, hogy kedvenc foglalatosságom a szeretteimmel való minőségi idő eltöltése, s a róluk való gondoskodás. A lényeg számomra egy, bárhol legyek-bármit teszek Ön-azonos legyek. Más azt hiszem nem is számít igazán, ha az ember magáról gondolkodik, valamint eszerint cselekszik.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0feMh9rgAY_oTo5Zm8UKBnh12UW2tQBlX5aCewY95QK4Yu4Jmdk1H6bUto_7To93NKkMmKseu-OX_yHM6wuH-6mIw9aDo0wRbpb_wsjUihCvDOhW93JUMdxNWJf3r8q1v-dmq6oEyhMI/s1600/tumblrlb5yhhhujg1qduu34o112805710e8c4080e7_57600d21555b6.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="211" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0feMh9rgAY_oTo5Zm8UKBnh12UW2tQBlX5aCewY95QK4Yu4Jmdk1H6bUto_7To93NKkMmKseu-OX_yHM6wuH-6mIw9aDo0wRbpb_wsjUihCvDOhW93JUMdxNWJf3r8q1v-dmq6oEyhMI/s400/tumblrlb5yhhhujg1qduu34o112805710e8c4080e7_57600d21555b6.png" width="400" /></a></div>
Mikor épp nem egy hisztis perszóna vagyok, aki a konyha-csempéjéhez vágja a kanalat főzés közben, mert úgy érzi épp nem tudott tökéleteset alkotni. Majd ránézek a kedvesemre, aki egy kisgyermek mohóságával habzsolja a kóstoló "falatokat"ő pedig az ételt alig-lenyelve néz rám értetlenül, hogy "Kicsi, mi baj ezzel? Szerintem k**** finom!"<br />
Azt hiszem ez az ember lenyugtatásának leggyorsabb és leghatásosabb módja: az elismerés.<br />
<br />
Ritkán törik nálam a cérna és szakad a pohár, alapjában véve a privát életemben legtöbbször egy két lábon járó boldogság-gombóc vagyok, akinek azért van most is egy jókora horzsolás a kezén, mert örömében ugrálni kezdett valamitől és úgy bevágta a polcba a kezét, hogy majdnem hangosabban adta tudtára a többi lakónak abban a pillanatban érzett fájdalmát, mint ahogy a szomszéd a "Vidám Vasárnap"-ot szokta nyomatni meg az egyéb szektás műsorait. Pedig az aztán igen nagy szó.<br />
<br />
Szóval Drágáim! Üdv újra itt elsősorban Nektek és egy kicsit Magamnak is, mert már hiányzott ez az egész.<br />
<br />Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-42891041241774769592017-01-08T05:26:00.001+01:002017-01-08T05:26:35.147+01:00125.- Motiváció felsőfokonMindenkinek eljön az a pillanat az életében, mikor beparál attól, hogy széthullik minden körülötte. A szar dolgokon kívül semmi másra nem képes koncentrálni és dárázik, mint egy fürdősk..., hogy Neki milyen szar. Van, aki magában teszi mindezt és olyan is, aki nyilvánosan kezd el picsogni azon, hogy az Ő nyomora a legnagyobb.<br />
Én az előbbi típusba tartoztam és azt hiszem az a rosszabb. Akinek a nyomorán nem lehet segíteni, mert nem hajlandó kinyögni mi is az.. Ott az a telibe cseszett büszkesége, az imidzse meg az emancipuncisága.. Mire mentem vele? Igen, pont arra... Lóf...ra sem.<br />
Ki az Isten nyilától vártam el, hogy bízzon bennem? Amikor Drakulásra elkenődött sminkkel öntöttem ki a lelkem annak, aki tudtán kívül is az egyik legnagyobb motiváció parányi kis létemben... Pár ital, 2 bűzölgő cigaretta, s olyan őszintén kimondott valóság, ami tán még az ajkad nem hagyta el soha, mégsem bánod, hogy kiadtad... igazán ideje volt. Ezzel így vagyok magam is.<br />
Így volt lehetősége szembesíteni azzal, hogy ha nem azon az úton haladok, ami boldoggá tesz, az Csak és Kizárólag a saját hülyeségem. Ám bár ezen bármikor változtathatok, egyetlen elutasítás nem a világ vége, s bármikor válhatok azzá az emberré, akit a tükörben mindig annyira viszont szeretnék látni. Arra, aki felszegett fejjel, csillogó szemekkel és hatalmas mosollyal nevet vissza rám, mert elégedett azzal, amit az asztalra letett, sőt, talán még azzal is, amit a számára fontosak gondolnak róla.<br />
S ő akkor is ott akar ülni újra, a poros pincében, csak akkor már a boldogságtól könnyezve, hogy igenis volt, aki talpra állította, mikor Marionett bábunak érezte magát.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJoTB0Zyj1icz-DB_zSnA7MwbqM691Sg3mEhsnYPK5E3KU4GY3JH1G0O9Hp1RKWowJv9tdgk92MTN8EDeX7_cjj8j4m1voGjWlbMGy_x1qpbQ-3oW9DraD0JNPAhippbkObc0y6dkWDc8/s1600/5034c8a84f8c59d08eff213fed9868ef.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="236" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJoTB0Zyj1icz-DB_zSnA7MwbqM691Sg3mEhsnYPK5E3KU4GY3JH1G0O9Hp1RKWowJv9tdgk92MTN8EDeX7_cjj8j4m1voGjWlbMGy_x1qpbQ-3oW9DraD0JNPAhippbkObc0y6dkWDc8/s640/5034c8a84f8c59d08eff213fed9868ef.jpg" width="640" /></a></div>
A fenébe is, ha eldöntöd, hogy boldogságra áhítozol, hát micsoda bármi is, hogy ebben meggátolhasson?!<br />
<br />Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-86524901870777439672016-12-29T13:23:00.000+01:002016-12-29T13:23:05.090+01:00124.- Év végi összesítés<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;">Sziasztok drágáim!</span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;">Mint minden év végén, ezúttal is leltárt készítek arról, hogyan telt 2016. De ezúttal leginkább a blogra kihegyezve (melynek minden bejegyzésében magam is megjelenek. ) </span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">Először is szeretném megköszönni egész éves hűségeteket. Minden megjegyzés és reakció által fejlődni próbáltam, s remélem sikerült is. Ami a legmeglepőbb számomra (s valahol a leginkább boldogító), hogy a Top 5 legnépszerűbb bejegyzés MINDEGYIKE IDEI! Ezt a fejlődés jeleként próbálom felfogni s, hogy igenis vannak emberek, akik vevők arra, hogy kimondják az igazat. </span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">Szóval (2016) és az elmúlt közel 3 és fél év legnépszerűbb bejegyzései a blogon:</span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">1. 115.- Tetovált aljanép-Nyílt levél Dr. Halmai Lillának- http://rockyviki.blogspot.hu/2016/07/115-tetovalt-aljanep-nyilt-level-dr.html </span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"> Bár a szóban forgó hölgyről azóta kiderült, hogy fiktív személy, így ezúton is szeretnék minden Halmai Lillától elnézést kérni, ettől függetlenül a mondandóján nem változtat. </span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="background-color: white;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span><span style="background-color: white;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">"<span style="font-size: 16px;">Nem tudom a lelkemben hova tenni ezt a fajta fóbiát a "magunkfajtáktól". Mi a lelkünket, életünk fontos momentumait viseljük a bőrünkbe varrva. Ettől lennénk mi antiszociálisak és az ön szavait idézve rizikóhordozók? Nem látom a logikai összefüggést. Önnek eszerint bizonyára nincsenek például diplomás tetovált ismerősei. Nekem vannak. Szívesen bemutatnék párat."</span></span></span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="background-color: white;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 16px;"><br /></span></span></span><span style="background-color: white;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 16px;"><br /></span></span></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="background-color: white;"><span style="font-size: 16px;">2. 108.-Lotyók és műmájerek- </span></span>http://rockyviki.blogspot.hu/2016/05/108-lotyok-es-mumajerek.html</span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"> Vulgáris és naturalisztikus ábrázolása a Y és Z generáció egyes problémáinak.</span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="font-size: 16px;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">"Mert ennél diszkrétebben, vagy választékosabban ki sem tudnák fejezni, hogy "Haver, 2 Manhattan és addig kefélhetsz míg ki nem fulladsz!" A sok kis pöcsös meg csorgatja a nyálát és élvezkedik. Nulla meló és fullos élvezet, mert nekik több nem kell. Sivár érzelmi világuk nem társat kíván, csak az ösztöneik egy megfelelő méretű lyukat aznap estére. (Ha harangozni lehet benne az sem gáz. Lesz mit mesélni a haveroknak. A strigulát ugyanúgy be lehet húzni.)"</span></span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 16px;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 16px;">3. 114.- Végzet- </span>http://rockyviki.blogspot.hu/2016/07/114-vegzet.html</span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"> Egy bejegyzés, amiben valóban kiadom ahogy abban a pillanatban éreztem magamat. Igazából, a mai napig szívem Top 3 bejegyzése közt ott van. Ha valaki kicsit is ismer és huzamosabb időt töltött velem abban az időszakban, akkor pontosan tudja, hogy ebbe a bejegyzésbe valahol belehaltam, mégis imádom. :)</span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="background-color: white;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">"<span style="font-size: 16px;">A szerelem a világ leggyönyörűbb hóhéra.. Mert meghalunk tőle is, nélküle is.</span></span></span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="background-color: white;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 16px;">Ha mindent kockáztatunk azért, aki legfájóbb és legszebb pillanataink okozója egyaránt... Akkor lehet ezt mondani. Semmikor máskor. Ha nem hozunk áldozatot, dobhatunk sutba mindent, mert kalap szart sem ér.</span><br style="font-size: 16px;" /><span style="font-size: 16px;">Két ember véletlen találkozása nem létezik. Ahogy előre elrendelés sem, de a Végzet.. Akinek a létezését nem tagadhatjuk meg.. Aki képessé tesz arra, hogy bármit túlélj, s akár arra is, hogy az utolsó pillanatban véreztessen ki...</span><br style="font-size: 16px;" /><span style="font-size: 16px;">Ellenállni nem tudsz, felesleges volna, nem te vagy az erősebb. A te dolgod egy. Küzdeni. Az utolsó szívdobbanásig.."</span></span></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">4. 118.-Divat-allergia- http://rockyviki.blogspot.hu/2016/10/118-divat-allergia.html</span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"> Nevében a tartalma. S úgy veszem észre nem csak szerény személyemet frusztrálták ezek a jelenségek. </span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 16px;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span><span style="font-size: 16px;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">"Ugyanazzal a kéjes-élvezettel iszom a tejeskávémat, és eszem amit éppen megkívánok, akkor amikor jól esik. Bármilyen jó érzésű fitneszmucus-diétaguru szívinfarktust kapna, ha látná mennyire jó érzéssel rohanok szerinte a biztos halál fele, mikor bécsi kapu méretű bagólesőmmel elfogyasztom akár a rám kacsintgató szelet pizzát vagy sült húst."</span></span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">5. 116.- A Tök(él)etlen háziasszony-1. Rész</span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;">http://rockyviki.blogspot.hu/2016/09/116-tokeletlen-haziasszony-1resz.html</span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"> Bár azóta nem született még több része ennek a mini-sorozatnak, úgy néz ki, értékelitek, ha valaki nem próbálja tökéletesnek mutatni magát, s mesél arról, hogy a kezdő háziasszonyok milyen apróságokkal néznek szembe a mindennapokban. Máig jókat nevetek, ha eszembe jut. :D</span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="font-size: 16px;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">"Majd eljött az első vendégfogadás ideje. Frissen tettem fel a kávét, ellenőriztem, hogy minden hozzávalóval rendelkezem-e, ami nekem ehhez szükséges, majd mikor ideért leültettem szépséges üveg-étkezőasztalomhoz és elindultam a mellékhelységbe egy bögre kíséretében. Első pillanatban humorral-undorral vegyített kitörő nevetés első jeleit véltem felfedezni az arcán, hogy én voltaképp mi az Isten nyilát óhajtok ott kezdeni, mire tájékoztattam, hogy a kávét igenis onnan fogja kapni. Nagy szemeivel, hatalmas pislogással bólogatott, hogy rendben, mert voltaképp kicsoda is ő, hogy megmondja nekem hol kellene tárolnom az egyik legfontosabb konyhai eszközöm."</span></span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">És a személyes Top 5 bejegyzésem sorrend és kommentár nélkül :) </span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">- 114.-Végzet: http://rockyviki.blogspot.hu/2016/07/114-vegzet.html</span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">- 112.- Tűz és cigaretta: http://rockyviki.blogspot.hu/2016/06/112-tuz-es-cigaretta.html</span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 16px;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span><span style="font-size: 16px;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">"Nem véletlen egyetlen érintésem sem, s valahol minden egyes pillantásomban megláthatod magadat, s egyaránt engem is. Mire felfognád közel kerültél hozzám lelkileg. Bennem az igény magva csírázik, nő egyre nagyobbá, s erősebbé, hogy halljalak. Nem kimondanod kell feltétlenül, hisz sokszor nincs szükség rá." </span></span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 16px;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 16px;">-119.- Kitörés: </span>http://rockyviki.blogspot.hu/2016/11/119-kitores.html (Nálatok minden idők 9. legolvasottabb bejegyzése) </span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="background-color: white;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">"<span style="font-size: 14px;">Kell a francnak a nyitott sportmerdzsó, a plasztikcsöcsök, a puszta lóvé, amit arra fordítanék, hogy a rothadó belsőmből üvöltő színtiszta ürességet palástolni kívánjam késekkel, varratokkal és sminkkel. Majd míg a fene nagy szabadságomról szónokolnék, amire olyannyira vágyom, észre sem venném mekkora undorító féreggé váltam. S nem azért, mert van pénzem vagy épp nincs, hanem mert azokon az embereken tipornék át, akik tűzön-vízen keresztül mentek volna Értem. Nem az ajándékaimért, a kocsimért, az áhított létszínvonalért vagy az üres ígéreteimért, amiknek egyre kevesebben dőlnének be. S mikor magamból kifordulva tekintgetnék minden nap a pohár fenekére, hogy "áhított életszínvonalam" terheit enyhíteni próbáljam jönnék rá, hogy az emberi értékek egyike sem megvásárolható. De akkor már késő volna, mert ilyen ez a show business tesókám.. "</span></span></span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">-94.-Őszinteségroham: http://rockyviki.blogspot.hu/2016/01/94-oszintesegroham.html</span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span><span style="background-color: white;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">"<span style="font-size: 16px;">Nem fogom szidni a világot, sem az embereket. Magam intéztem ilyennek a dolgokat, én barátkoztam össze azokkal, akik számomra fontosak és a hulladék-embereket is magam vonzottam az életembe. Siránkoznék, hogy miért pont nekem, de azért mert megérdemeltem. Szükségem volt egy kis simogatásra, meg arra a pár pofonra is, ami kijózanított, hogy egyes dolgokat mennyire jól csinálok, másokat pedig olyan szarul, hogy rossz belegondolni. </span>"</span></span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="background-color: white;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="background-color: white;">-15.-Szeszélyes káros szenvedéllyel: </span>http://rockyviki.blogspot.hu/2013/08/15-szeszelyes-karos-szevedellyel.html (Az egyetlen kakukktojás, mert ez a bejegyzés 2013. augusztusában íródott) </span></span><br />
<span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="background-color: white;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 16px;"><br /></span></span></span><span style="background-color: white;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 16px;">"Egy szál cigarettát szorongatott. </span></span></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; font-size: 16px; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmtW-lEYefXIcgSlC0ENo2nQJlq0gKrs9FC-Z_KSr13V_AeQIDCPj4ntQXrzWOP5sRrl7-uw-FEKR9-ujWCjMHV_-hEBDyvS2U59n7z0daL4vKBNMEUOOO9kUPQ71djrmLtAFXvnIJ1Ng/s1600/HBC.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-decoration: none;"><span style="background-color: white;"><span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmtW-lEYefXIcgSlC0ENo2nQJlq0gKrs9FC-Z_KSr13V_AeQIDCPj4ntQXrzWOP5sRrl7-uw-FEKR9-ujWCjMHV_-hEBDyvS2U59n7z0daL4vKBNMEUOOO9kUPQ71djrmLtAFXvnIJ1Ng/s1600/HBC.jpg" style="border: none; position: relative;" width="253" /></span></span></a></div>
<span style="font-size: 16px;"><span style="background-color: #ffd966; color: #cc0000; font-family: "times" , "times new roman" , serif;">Meredten nézve, ahogy minden szívásnál újra és újra felizzik, majd csak a füstje marad. Egy idő után teljesen leég. Míg el nem oltják, addig a hamvas felszín alatt égni fog az igazi tűz. Mely mindent felperzselve képes lenne gigantikus lángokkal nyaldosni mindent, hova elér és megállíthatatlanul, törtetve feléget mindent maga mögött. Mikor már nem állhatta tovább, egyszerűen csak eloltotta, s mint aki még a visszatérés ígéretével indul el, hagyta még egy darabig füstölögni." </span></span>Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-55088666847185725642016-12-28T12:52:00.002+01:002016-12-28T12:56:55.695+01:00123.- Fogadom...<div>
Kedves humorral és (ön)iróniával nem rendelkező olvasóim, itt kérlek hagyjátok abba ezen bejegyzés megismerését, mielőtt sértődés lesz a vége. A következő "újévi fogadalmak" a képzelet szüleményei, melyek görbe tükröt kívánnak mutatni a mai kor társadalmának. Egy része saját negatív tulajdonságaim parodizálásán alapul s, hogy ez melyek, azokat a fantáziátokra bízom.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b>Fogadom, hogy rendszeresen mozogni fogok 2017-től! </b></div>
<div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxivvwr-60I7rj-fssuL9KUdO53sQOE4w1LDB4dsJXeqwS8X791Gn8dyedGF9G-G3muGI4Z4LOvVNBJx6bJjasDzqh30YXmWqDlVeiYqZxHEGdmhEZa35o89kG8YtQkZsFzQBR97SjFls/s1600/fav.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxivvwr-60I7rj-fssuL9KUdO53sQOE4w1LDB4dsJXeqwS8X791Gn8dyedGF9G-G3muGI4Z4LOvVNBJx6bJjasDzqh30YXmWqDlVeiYqZxHEGdmhEZa35o89kG8YtQkZsFzQBR97SjFls/s400/fav.jpg" width="400" /></a></div>
Ezt a fogadalmat tavaly is megtettem. Mondhatni nem túl sok sikerrel. Ez mindössze annyiban nyilvánult meg, hogy a narancsbőrösből karfiolrózsássá változott méretes kufferom kivonszoltam a hűtőig, hogy újabb adag nasival sirathassam meg (soha nem létező) kockás hasamat, feszes hibátlan bőrömet. A francba is! Hol az a töltött káposzta?!</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeia_Qfkei0l57Rm8mOOImOlCZfMe7Yp4NdvxWR1EGCaBh2WTYu9Lc3U116EHETbLXtOhFhSDR4IfYsJMGl2Zr90LiV08tALUihCRLTZCpXklPKODralSlv8eAO7ahsU_lFasBX1SKcHY/s1600/hiszti.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="353" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeia_Qfkei0l57Rm8mOOImOlCZfMe7Yp4NdvxWR1EGCaBh2WTYu9Lc3U116EHETbLXtOhFhSDR4IfYsJMGl2Zr90LiV08tALUihCRLTZCpXklPKODralSlv8eAO7ahsU_lFasBX1SKcHY/s400/hiszti.jpg" width="400" /></a><b>Fogadom, hogy leszokom arról, hogy (időnként) átváltozzak hisztis lotyóvá!</b></div>
<div>
Nehéz napok alatt, pedig lényegesen elnézőbb velem a társadalom és a mikrokörnyezetem, de ez nem számít, mikor az ember bánatában már azon bőgni kezd, hogy önmagát el kell viselnie napi 24 órában. (Mindig mondtam is, némi cinizmussal, hogy megérdemelném a Béke-Nobel díjat, amiért heti 7 nap össze vagyok zárva magammal, mégsem mentem még világgá. Pedig higgyétek el drágáim, néha egy töredezett-kifakult-elvékonyodott-kemikáliákkal tönkretett hajszál választ el tőle.) </div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><br /></b></div>
<div>
<b><br /></b></div>
<div>
<b>Fogadom, hogy nem a közösségi portálon próbálok élni!</b></div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgr1zEV5MTsbgHZZfm5a8cQfho0rc9cLBRlMr1NzrSs4YnhyKQgKSSf2IB1pXslHWtXzYzpyj-mlhunuSaGOrqOY3UIZOO-A2NHTEKQvTLsZLJr0FRw0xLy2reAodyx0pGT7Gt5JMSflQE/s1600/h0pxm.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgr1zEV5MTsbgHZZfm5a8cQfho0rc9cLBRlMr1NzrSs4YnhyKQgKSSf2IB1pXslHWtXzYzpyj-mlhunuSaGOrqOY3UIZOO-A2NHTEKQvTLsZLJr0FRw0xLy2reAodyx0pGT7Gt5JMSflQE/s320/h0pxm.jpg" width="240" /></a> Állandóan be kell csekkolni mindenhonnan, ahova az élet sodor minket. Időnként fiktív helyekről, mert az piszok Yolo, vagy mi a frász.. Rozsdás Rákolló, Csodaország meg az edzőterem (ugyebár.. lásd, első pont). Elgondolkodott már valaki azon, ha nem írja ki Facebookra, hogy dögrováson van, akkor az meg sem történik? A baktériumok érzékelik, hogy nem vesznek róluk tudomást, nem kapnak 6 szomorú, 12 dühítő, 3 vicces és 15 like reakciót, így önmegsemmisítő hadműveletbe kezdenek és az eredetileg tervezett sebesség tizenötszörösével hagyják el mindennapok által megnyomorgatott kis porhüvelyünk. Míg az izomfejlődésben kifejezetten a legcélravezetőbb taktika, ha becsekkolunk a sarki edzőteremből, sőt az edzés után feltöltött, shakerrel pózolós fotó pedig Kiss Virággá, vagy Kathi Bélává varázsol akár napokon belül! </div>
<div>
<b><br /></b></div>
<div>
<b><br /></b></div>
<div>
<b><br /></b></div>
<div>
<b><br /></b></div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirfjpTNrTXbwK_glCFT9CkIabaoLxkgkQ5ghp-8ZokF8TQ6DbOMrq23fO59RpZBL9qh2Fn24labTIWW9rJCIUwt1d3sccMkG_slMFCm6p5VhmibpWUKSk9U24oxn5mSW5XWg4YMtKF9us/s1600/10564778_931211433600715_204034292_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="342" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirfjpTNrTXbwK_glCFT9CkIabaoLxkgkQ5ghp-8ZokF8TQ6DbOMrq23fO59RpZBL9qh2Fn24labTIWW9rJCIUwt1d3sccMkG_slMFCm6p5VhmibpWUKSk9U24oxn5mSW5XWg4YMtKF9us/s400/10564778_931211433600715_204034292_n.jpg" width="400" /></a><b>Fogadom, hogy konfliktuskereső természetemen megpróbálok változtatni!</b></div>
<div>
Na jó, azt hiszem lehetetlen kihívásokra is szükség lesz a jövő évben! Igyekszem kutyából, szalonnává válni, azt mondani, amit mások hallani szeretnének, s fényesre nyalni mindenkinek a popsiját, aki felettem áll a társadalmi ranglétrán. Igyekszem lakatot tenni a Bécsi Kapu méretű bagólesőmre és vigyorogni, mikor a környezetem azt tartja megfelelő reakciónak! Így olyan pozíciókba is kerülhetek (a lovagló mellett) amelyekből meg tudom váltani a világot, s mindenkit olyan szolgalelkűvé tenni, mint amilyenné magam válok. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-91701537345933703002016-12-24T10:26:00.002+01:002016-12-24T10:35:11.961+01:00122.- Karácsonyi üdvözletben vallanék<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsucJ007-zEtigCj-CdLqh4Hk22UAds3cYSbBhM_afMSn7SN7ZQ8nuCSLTVSosnP41FELKtFpwGtaLt1xYPbAe1LGk6x-p2b9c1Hus2Gjql9SBo8rlE9ZnTSjH6hRUYWjSQtKW-3fEVq4/s1600/let%25C3%25B6lt%25C3%25A9s.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="262" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsucJ007-zEtigCj-CdLqh4Hk22UAds3cYSbBhM_afMSn7SN7ZQ8nuCSLTVSosnP41FELKtFpwGtaLt1xYPbAe1LGk6x-p2b9c1Hus2Gjql9SBo8rlE9ZnTSjH6hRUYWjSQtKW-3fEVq4/s400/let%25C3%25B6lt%25C3%25A9s.jpg" width="400" /></a>A legtöbben az ünnepi jókívánságaikat a közösségi portálon osztják meg állapotfrissítés formájában. Magam is jó párszor így tettem. Majdnem mint mindenki más, eltekintve attól, hogy én mindig voltam olyan kis grincs, hogy hozzátettem kiknek szánom és, hogy akik egész évben az idegeimre mentek azok gebedjenek meg hol vannak, még ha biztos is voltam abban, hogy méter magasról tesznek arra, hogy mellőzniük kell az üdvözletem.<br />
Idén másképp látom már. Nem tudom, hogy a mézes kávém teszi-e a lényegesen békésebb hangulatom, (még ha melegen is kell igyam. Elfelejtettem előző este lefőzni. Úgy kell nekem...) esetleg az, hogy jó ideje nem tudok aludni, vagy csak egyszerűen felnőttem (egy kicsit).<br />
Nem kívánok senkinek rosszat. Teljesüljenek mindenkinek a legszebb álmai, legyen béke és szeretet az emberek szívében. Aki boldog az másoknak is jót akar. (Kezdem úgy érezni magamat, mint egy elcseszett szektás-hittérítő... Nem baj, néha belefér.)<br />
Az üdvözlet, mint olyan általában nem túl hosszú, így szokásomtól eltérően én sem kívánom túl bő lére ereszteni.<br />
Felvéve az eredeti fonalat.. Tudjátok, azt hiszem ezzel az évvel életem egyik legmozgalmasabb évét tudhatom a hátam mögött. Új ismeretségek születtek, amelyeknek egyikét sem bánom egy percig sem. Persze, van köztük olyan is, aki már most tiszta szívéből ki nem állhat, bár ettől csak nyugodtabb a szívem. Míg van aki gyűlöl, addig tudom, hogy valamit tényleg jól csinálok.<br />
A sokkal boldogítóbb viszont az a tény, hogy olyan emberekkel kerültem kapcsolatba akik életre szóló nyomokat hagytak bennem, s olyan emberek (is) vettek körbe, akiket még élek, bármi történjék szeretni fogok. Akkor is, ha néha nehéz velem. Piszok bonyolult egy talány vagyok drágáim, de a szívem a helyén van, akkor is, ha az eszem nem mindig.<br />
Ezúton szeretnék bocsánatot kérni azoktól a szeretteimtől, akiknek sikerült fájdalmat okoznom bármikor. Függetlenül attól, hogy előbb-utóbb ez minden emberi kontextusban elkerülhetetlen mindazonáltal úgy érzem ez kikívánkozik. Meggondolatlan voltam sokszor, hirtelen haragú, kötekedő vagy csak figyelmetlen. Rendeztem balhét akár nyílt utcán és sírtam ezek miatt néhányszor a szobám magányában is. Maradjunk annyiban, hogy megbántam, s aki úgy érzi indítson velem szemben tiszta lapot, s magam is így teszek. Nem ígérhetem meg biztosan, hogy rászolgálok (újra) a bizalmadra, vagy te az enyémre, mégsem látom értelmét az acsarkodásnak, vagy a tettetett közönynek. Mindkettő csendben gyilkol.<br />
Vigyázzatok magatokra! Tömjétek magatokat degeszre és kívánom, hogy szem ne maradjon szárazon boldog kacajok nélkül és ember ne maradjon étlen-szomjan. Legalább ilyenkor ne.<br />
<div style="text-align: right;">
Csóközön: Bonnie</div>
<br />Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-15490537290615851952016-11-24T14:20:00.003+01:002016-11-24T14:20:45.791+01:00121.- Melegen ajánlom<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4jL6zqohX9myxk462ZmiIfcj7bHwv-TqMRWYCgJyjxq8aLceV0SCFeNuidvMreCTdD485PWUfUkLv_Td2UBAJsGEW_IFaWrcz-TIMsegJedZmqsl6IX0g3bvAqWT3ofqum8FGMdG16DU/s1600/love-is-colorful-lgbt-gay-lesbian-ad-campaign-zim-colored-powder-6.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4jL6zqohX9myxk462ZmiIfcj7bHwv-TqMRWYCgJyjxq8aLceV0SCFeNuidvMreCTdD485PWUfUkLv_Td2UBAJsGEW_IFaWrcz-TIMsegJedZmqsl6IX0g3bvAqWT3ofqum8FGMdG16DU/s320/love-is-colorful-lgbt-gay-lesbian-ad-campaign-zim-colored-powder-6.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A szeretet minden formája fontos</td></tr>
</tbody></table>
Pont ma olvastam egy igen érdekes bejegyzést, amelyben Alföldi Róbert vallott a homoszexualitásáról. [link: http://bouvet.cafeblog.hu/2016/11/23/alfoldi-robert-nem-vagyok-buszke-ra-hogy-meleg-vagyok/] (A monitor túlfelén ajánlom minden begyöpösödött bármifóbnak, hogy a későbbi hiszti elkerülése érdekében inkább x-elje ki a bejegyzést. Kivétel, ha nyitott egy minimálisan is arra, hogy másnak eltérő véleménye lehet.)<br />
Sok-sok éve még pici lánykaként megkérdeztem édesanyámat a témáról, miszerint léteznek-e olyan emberek akik a saját nemüket szeretik. Ő elmondta a tényeket nekem mindenféle ítélkezés nélkül, így belém is azt a fajta toleranciát plántálva, amellyel ő is fordul mások felé. Ez a fajta hozzáállásom a mai napig tartja magát és ugyanúgy tudok örülni bármikor és bárkik közt, de őszinte szeretetet látok a világban. Nem vagyok hajlandó ilyen dolgok miatt megvetni bárkit, akár ismeretlenül.<br />
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsenek dolgok, amik nálam is képesek kicsapni a biztosítékot, de azok alapvetően olyanok, amelyek a normális viselkedésen jócskán túl vannak. (Szubjektív megítélésem szerint)<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKD07NKdHyEoaLoGoGGjz1RYlvydySzcZW3SxnsRWMX11lSl8SbCMYqJPOjwTdDomb7OTxGlsOI9F5I8Vla96z07VKQ6ir-1EkpEZ4UoBDQCaldzQIpiZx8uAMmmkallNgCN_aQd8xzKw/s1600/love-is-colorful-lgbt-gay-lesbian-ad-campaign-zim-colored-powder-fb.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="168" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKD07NKdHyEoaLoGoGGjz1RYlvydySzcZW3SxnsRWMX11lSl8SbCMYqJPOjwTdDomb7OTxGlsOI9F5I8Vla96z07VKQ6ir-1EkpEZ4UoBDQCaldzQIpiZx8uAMmmkallNgCN_aQd8xzKw/s320/love-is-colorful-lgbt-gay-lesbian-ad-campaign-zim-colored-powder-fb.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Sokszínű szerelem</td></tr>
</tbody></table>
Példának okáért ott a Pride. A színtiszta provokáció. Amennyiben ezt lehetne kulturált keretek közt lerendezni, mindenféle magamutogatás, feltűnési viszketegség, gyűlölködés, valamint közszeméremsértés nélkül, akkor felőlem az vonulna fel, aki csak akar. Ilyenkor a két ellentábor egymásnak feszül, miszerint "Egy magát kiművelt emberfőnek tartó ember nem vonulna fel bőrtangában egy pávatollal a hátsójában az Andrássy-n." valamint "A radikálisok minősíthetetlenül viselkedve bírálnak embereket azért, amilyennek születtek." Mindkettőben van valami.. Elvégre az éremnek mindig 2 oldala van.<br />
A melegházasságról..<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeHJN8Lf_srFnbALC-R7_8EeuQul4RIX2chlbLLyY-R4vReJH0LYekD2GYsGeVrXLvGuQ_E29XcUAj0bEhDvFNwPUpCnsGXWlNoNQJ32V0dwXg8Ma4UXwnVTFfGXodXoWD4k1fdSDwE68/s1600/zim_family3_aotw.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeHJN8Lf_srFnbALC-R7_8EeuQul4RIX2chlbLLyY-R4vReJH0LYekD2GYsGeVrXLvGuQ_E29XcUAj0bEhDvFNwPUpCnsGXWlNoNQJ32V0dwXg8Ma4UXwnVTFfGXodXoWD4k1fdSDwE68/s320/zim_family3_aotw.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Egyedülálló szülő-gyermekeivel</td></tr>
</tbody></table>
Ebben a helyzetben is két hang hallatja magát leginkább. Az egyik oldalról azok, akik a házasság intézményének megszentségtelenítésének tartják, ha 2 azonos nemű kötné össze ilyenformán az életét, a másik részről pedig, hogy ugyanolyan joguk volna törvényesíteni a szerelmüket, mint bárki másnak. Őszintén én az utóbbi táborral értek egyet. A későbbi gyermekvállalás tekintetében pedig közel sem az a "legrosszabb" alternatíva, ha egy gyermek mondjuk azonos nemű szülőkkel nő fel. Mert aki szerint például egy agresszív-alkoholista szülő sokkal inkább formálja pozitív irányba egy kiskölyök jellemfejlődését, annak csak gratulálni tudok és javasolni neki, hogy kezeltesse magát. A homoszexualitás nem felvett szokás a magatartászavarokkal ellentétben. (Amelybe a fentebb említett problémát is beleszámítom.)<br />
<br />
Miért nem tudunk egyszer ítélkezés nélkül tekinteni a másságra? Magunkkal kellene foglalkozzunk és a saját portánkon sepregetni, ahelyett, hogy ujjal mutogatunk..<br />
Gondoljunk inkább bele a másik helyzetébe. S, ha nem is értünk feltétlenül egyet, legalább számoljunk el háromig.. Vagy harmincig.Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-55293021512254408422016-11-14T20:08:00.000+01:002016-11-14T20:17:22.933+01:00120.- Használati útmutatók 1. Rész- A FérfiakrólEgyre több olyan cikkbe futok mostanában, hogy hogyan kell kezelni a két nemet, s a nagy általánosságok mellett igazán érdekes irományokba is botlok. Ma például ami kifejezetten tetszett az ez volt: http://pozitivnap.hu/eletmod/hasznalati-utasitas-ferfiakhoz-25-pontban<br />
<br />
Na, de címhez hűen szeretném a dolgokat az érem mindkét oldaláról megközelíteni, s először elsősorban hölgytársaimhoz szeretnék szólni. Midőn egész életemben nagyon-nagy többségben fiú barátokkal áldott meg az Élet, így egy minimális rálátásom adódott az Erősebbik Nem vágyaira.<br />
<br />
<b><i><u>Hogyan kezeld a Férfit? Az első 5 pont</u></i></b><br />
1. Ne akard gyökeresen megváltoztatni!- Az egyik legkomolyabb gond, amit felfedeztem az évek során az az, hogy a lányok hajlamosabbak elkezdeni anyáskodni a szeretett mellett. S ez nem csak a gondoskodásban merül ki, ami természetes, bár egyre inkább "kihaló állatfajnak" látom az ilyen Nőket. Az ember úgy szeret bele a párjába, ahogyan van. S, ha már eleve olyan elvárásokkal megy egy kapcsolatba, amilyen mértékűt saját magával szemben nem tűrne el, akkor már ott ette meg a rosseb az egészet.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhG8qzSA4_6wrdpmVpbSOfLuwsDi4KQDcRu9WnN9XRNAUhEGSiy3hcSgr7iRcVc4r6wtshyphenhyphen13a3nQ3fTWIO8s-ZlaiJdEfvyDhkpuSp-H3S_xQrWI55Q5p0WiRi6roAQV3ZYwuFMsAfPYI/s1600/malefriends.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhG8qzSA4_6wrdpmVpbSOfLuwsDi4KQDcRu9WnN9XRNAUhEGSiy3hcSgr7iRcVc4r6wtshyphenhyphen13a3nQ3fTWIO8s-ZlaiJdEfvyDhkpuSp-H3S_xQrWI55Q5p0WiRi6roAQV3ZYwuFMsAfPYI/s400/malefriends.jpg" width="400" /></a><br />
<br />
2. Engedd szabadon!- Igen, teljesen természetes (leggyakrabban az első időszakban), hogy minden percet vele töltenél. Minden éjjel vele vágynál elaludni, s reggel mellette ébredni. Szép is ez, de tudomásul kell vennünk, hogy ő is egy független félként érkezett ebbe a kapcsolatba. Megvolt az Élete már azelőtt is, hogy Téged választott volna. Dolgozik/tanul, családja, barátai, kötelezettségei vannak, amelyeknek továbbra is eleget kell tennie. Mindemellett pedig próbálja úgy igazítani a szabadidejét, hogy Veled is a legtöbbet tölthessen el és a barátait se hanyagolja. Ezért nem szabad neheztelni rájuk. Itt nem a prioritásokról van szó, hogy kevésbé lennél fontos neki, ha néha csap egy görbe estét a barátokkal, akár nélküled. Sőt, sokkal jobban fog hiányolni, ha ezekre a felvetésekre egy mosollyal reagálsz mintha kivered a hisztit és előtör a házisárkány, vagy a Nőstényördög, aki lelki terrorral akarja otthon fogni állandóan.<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGmSoFqaimqMrw32c7P8PkhY5XGYHzrGwsBBH3rAaWs5A74osm_FzqlN6HZ5U4tb8-5KmR4aQhQcYD-3MkGnXjPT6qUgv_BFK9t2Yb6xNIAx4KMElRyCh1LLd5Cge08reIG7bcHLGfxXM/s1600/lang-lust-1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGmSoFqaimqMrw32c7P8PkhY5XGYHzrGwsBBH3rAaWs5A74osm_FzqlN6HZ5U4tb8-5KmR4aQhQcYD-3MkGnXjPT6qUgv_BFK9t2Yb6xNIAx4KMElRyCh1LLd5Cge08reIG7bcHLGfxXM/s400/lang-lust-1.jpg" width="400" /></a>3. Adj magadra!- Tudom, vannak élethelyzetek mikor egyszerűen majdhogynem fizikai képtelenség teljesen puccba vágni magát az ember lányának, mert persze nekünk is megvannak a saját gondjaink. Ettől függetlenül oda kellene figyelni, hogy teljesen ne eresszük el magunkat etéren. Senki nem várja el, hogy a nap 24 órájában talpig sminkben, Victoria's Secret csipkefehérneműben készítsd el a 8 fogásos fejedelmi vacsorát. Nem végletekben kell gondolkodni hanem megtalálni az egészséges egyensúlyt, ami annyi, hogy ne állj úgy a kedvesed elé, ha fintorogsz a tükörbeli látványtól. (Nem az önértékelési gondokkal küzdő csajokról beszélek, az más lapra tartozik)<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioJX6L6lebzhIgkXBcQ1qZZCtjiuH57MPogfGc3wZW8FxK7NZ2Y7Co_kNvBIVy0tZhw8_iUky_8bEgRQyWtup2tzzzd_esX37il7_eKeZ_RvWPpPcu1_oPwONGj0GgLvD2CFNME0GVi1w/s1600/original.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioJX6L6lebzhIgkXBcQ1qZZCtjiuH57MPogfGc3wZW8FxK7NZ2Y7Co_kNvBIVy0tZhw8_iUky_8bEgRQyWtup2tzzzd_esX37il7_eKeZ_RvWPpPcu1_oPwONGj0GgLvD2CFNME0GVi1w/s320/original.jpg" width="239" /></a></div>
4. Legyél egyenes és korrekt! - A célozgatásból a pasik legtöbbje nem veszi a lapot, ők másképp vannak összerakva, talán pont azért, hogy nekünk is legyen elég vér a pucánkban leülni velük és megbeszélni a dolgokat. Természetesen nem minden nap rázúdítani szegény delikvensre az összes hibáját, amit 1886 telén elkövetett, de arra viszont szükség van, hogy egyenesen a szemükbe nézve megmondjuk nekik, ha valamire vágyunk. Sokkal jobban értékelik ezt ők is mintha burkoltan célozgatnánk aztán a fejükhöz vagdosnánk mit nem hajlandók megtenni. Illetve játszani sem korrekt az érzéseikkel, mert bármilyen hihetetlen mindnek vannak. Ha valami nem megy és menthetetlennek találjátok, akkor együtt kell megbeszélni a továbbiakat.,<br />
<br />
5.-Szeresd és tiszteld!- Nem hittem volna, hogy egyszer ezt is szükségesnek látom majd beleírni, de valóban fontos kiemelnem ezt is. Nem egy lányt hallottam, aki olyan minősíthetetlenül beszélt a barátjával (nyilvánosság előtt is!) hogy kinyílt az én zsebemben is az a bizonyos bicska. Mindamellett, hogy olyat is hallottam, hogy mikor együtt elmentek bulizni a lány alkohol hatására kimutatta a foga fehérjét.. Vagy csatak készen üvöltözött,vagy a nemesebbik felét dörgölte más hímek ágyékához. Majd mindezek után még ő érezte sértettnek magát, mikor szakításra került a sor.<br />
Drága Hölgyek, hát figyeljünk már oda, hogy ne igyunk annyit, hogy másnap a fejünket kelljen fogni mit műveltünk. (Természetesen ez a másik nem tagjaira is vonatkozik, de arról majd a későbbiekben)<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
Folytatása következik... </div>
Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-82589846066356379442016-11-11T04:45:00.001+01:002016-11-11T04:45:39.074+01:00119.- Kitörés<span style="background-color: #f4f5f0; color: #2a400d; font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px;">Hamvadó cigarettavéggel kezemben ülök az éjszaka közepén a hófehér laptop előtt, s az Élet mikéntjén gondolkodom. Erőm teljében is lelkileg sérülten tüdőzöm le a biztos halált, s szemem előtt képek lebegnek, melyek nem hagyják, hogy békésen lépjek az álmok színes mezejére. Kísértenek démonokként utolsó pillanatok, mikor mára halott szeretteim utoljára láttam. </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicd00NMKEtR5_AtVvShbdOEhz9iIdT9wJUFLqdmdhNcwBXyotWzApYrA0vsPBAsBY8e3nXOycXgvjl5-OHmzvWTfx_pXKZXmwDBzyMPGxqH4kniV5pyKxd5WwXQ8bHP-Wqf7H_qt5ilOY/s1600/John_Henry_Fuseli_-_The_Nightmare.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="259" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicd00NMKEtR5_AtVvShbdOEhz9iIdT9wJUFLqdmdhNcwBXyotWzApYrA0vsPBAsBY8e3nXOycXgvjl5-OHmzvWTfx_pXKZXmwDBzyMPGxqH4kniV5pyKxd5WwXQ8bHP-Wqf7H_qt5ilOY/s320/John_Henry_Fuseli_-_The_Nightmare.JPG" width="320" /></a></div>
<br />
<span style="background-color: #f4f5f0; color: #2a400d; font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px;">Alkoholos bódítókkal teli üvegek kívánnak olyannyira magukhoz csábítani, s kezem nyúlna is feléjük, lábam nem indul meg. Egyszerűen a bennem lévő tartás nem engedi, hogy olyanná váljak, akit már akkor megvetnék mikor szembenézek vele a tükörben. Tudom, hogy ők sem akarnának ilyennek látni, s én sem tudnék szemükbe nézni az italos üveggel a kezemben, teljesen szétcsúszva. </span><br />
<span style="color: #2a400d; font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: #f4f5f0; font-size: 14px;">Könnyű azt mondani, hogy csak a szépre gondoljunk vissza. Ezekben a kezdeti időszakokban még maga az elképzelés is meddő. Nem kezdek bele az önsajnáltató monológba, miszerint így fogjuk végezni, s akkor még szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Ennek pedig egy nagyon egyszerű oka van... Élni kívánok, puszta létezés helyett.</span></span><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEBVhnb5b0NzI3d5kqcjokAQ5ABzWevrik-Ij6akP9wcL8hruhyCKNNPLtOyeBe_dY6B3sprIgjWcHcmNM7qPpHrWWGcOXYetPIUPXmFmAKdWKEM7MQ2Pfs_yhc1VDS1LehP9GMuvvW0M/s1600/b2ab297ec0e9a22cf83fc141b9dc3c40.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEBVhnb5b0NzI3d5kqcjokAQ5ABzWevrik-Ij6akP9wcL8hruhyCKNNPLtOyeBe_dY6B3sprIgjWcHcmNM7qPpHrWWGcOXYetPIUPXmFmAKdWKEM7MQ2Pfs_yhc1VDS1LehP9GMuvvW0M/s400/b2ab297ec0e9a22cf83fc141b9dc3c40.png" width="400" /></a><span style="color: #2a400d; font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: #f4f5f0; font-size: 14px;">Kell a francnak a nyitott sportmerdzsó, a plasztikcsöcsök, a puszta lóvé, amit arra fordítanék, hogy a rothadó belsőmből üvöltő színtiszta ürességet palástolni kívánjam késekkel, varratokkal és sminkkel. Majd míg a fene nagy szabadságomról szónokolnék, amire olyannyira vágyom, észre sem venném mekkora undorító féreggé váltam. S nem azért, mert van pénzem vagy épp nincs, hanem mert azokon az embereken tipornék át, akik tűzön-vízen keresztül mentek volna Értem. Nem az ajándékaimért, a kocsimért, az áhított létszínvonalért vagy az üres ígéreteimért, amiknek egyre kevesebben dőlnének be. S mikor magamból kifordulva tekintgetnék minden nap a pohár fenekére, hogy "áhított életszínvonalam" terheit enyhíteni próbáljam jönnék rá, hogy az emberi értékek egyike sem megvásárolható. De akkor már késő volna, mert ilyen ez a show business tesókám.. </span></span><br />
<span style="color: #2a400d; font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: #f4f5f0; font-size: 14px;">Míg a sznobok a magamfajta szabadságharcos elvekkel rendelkező kis porba fingó átlagmanyin csak hangosan nevetnek, addig magam folyton azon agyalok min tudnék változtatni, s voltaképp...bármin. </span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_H73JWkDrXJOrMQpQ5PHdhI97_7ZyIMwroIbHZAD9k-pzIAReXATJh_x-20RpfaAY_R7gbu3PXQ8OF0Ch4vw_78zcc24q3KTE9EAS5ezBMTZ9qfm7gR5rtPz8Auipao9gnMo2Rb85JHk/s1600/cover2-home.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="288" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_H73JWkDrXJOrMQpQ5PHdhI97_7ZyIMwroIbHZAD9k-pzIAReXATJh_x-20RpfaAY_R7gbu3PXQ8OF0Ch4vw_78zcc24q3KTE9EAS5ezBMTZ9qfm7gR5rtPz8Auipao9gnMo2Rb85JHk/s320/cover2-home.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="color: #2a400d; font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: #f4f5f0; font-size: 14px;">Rájöttem mennyire szánalmas dolgokat műveltem eddig, még ha gyarlónak lenni egyszerre jogom és kötelességem is emberi mivoltomból kifolyólag. Titkoltam oly sokszor, ha valami boldoggá tett vagy épp ellenkezőleg. Romboló kapcsolatokban, próbáltam hitegetni a külvilág látszaton alapuló megjegyzéseiből saját magam, hogy mennyire jó nekem, s én vagyok a kiskakas...a szemétdombon. Olyan embereket féltem magam mellett tartani, akik tényleg a javamat vágyták.S ebből lett elegem drágáim.. </span></span><br />
<span style="color: #2a400d; font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: #f4f5f0; font-size: 14px;">Nem jövök a motivációs dumák egyik legjobbjával, hogy "Mától új életet kezdek!" vagy "Mindent másképp fogok csinálni!"... Okkal tettem mindent így eddig, s ha nem is mindig hoztam olyan döntéseket, amelyekre büszke vagyok, hosszú távon minden a javamra vált. </span></span><br />
<span style="color: #2a400d; font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: #f4f5f0; font-size: 14px;">Egyszerűen csak nem félek többé semmitől,veszítenem nincs mit. Kiállok az igazamért, felvállalom, ha szeretek és méltósággal állok minden hibám következménye elé. Mert biztos lesz még épp elég.</span></span><br />
<span style="color: #2a400d; font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: #f4f5f0; font-size: 14px;">Azért (is), hogy egy napon mikor viszont látom azokat, akik számomra olyan sokat jelentettek büszkék legyenek arra, hogy önmagam maradtam meghátrálás nélkül akkor is, mikor a legtöbben már a lelküket eladták volna.. </span></span><br />
<span style="background-color: #f4f5f0; color: #2a400d; font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span>
<br />Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-11345530738850064922016-10-26T15:40:00.003+02:002016-10-26T15:43:59.770+02:00118.- Divat-allergia"A Paleo diéta megváltoztatta az életemet!"<br />
" A szénhidrát maga az életveszély!"<br />
" Legyél vegán a mai naptól!"<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-KNdcJVCNQp1XpqnwiNVClPXzHU8vOGv68xobWO6No39LLqRLWNnxtfvo85kGzc4CAuXxY3msFq_DGENRniMHu-pR9Hbh9zVlVvS_lx8Pfvc-P_XQBHCTL_Xz_eDdKyX22bjNCxQXjak/s1600/healthy3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="298" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-KNdcJVCNQp1XpqnwiNVClPXzHU8vOGv68xobWO6No39LLqRLWNnxtfvo85kGzc4CAuXxY3msFq_DGENRniMHu-pR9Hbh9zVlVvS_lx8Pfvc-P_XQBHCTL_Xz_eDdKyX22bjNCxQXjak/s400/healthy3.jpg" width="400" /></a>Üvöltöznek felém különböző oldalak hatásvadász szalagcímei és a felugró reklámablakok. Mégis hozzá kell tennem, hogy az intenzíven kitörő ellenérzéseken kívül semmilyen különösebb hatást nem fejtenek ki rám. Ugyanazzal a kéjes-élvezettel iszom a tejeskávémat, és eszem amit éppen megkívánok, akkor amikor jól esik. Bármilyen jó érzésű fitneszmucus-diétaguru szívinfarktust kapna, ha látná mennyire jó érzéssel rohanok szerinte a biztos halál fele, mikor bécsi kapu méretű bagólesőmmel elfogyasztom akár a rám kacsintgató szelet pizzát vagy sült húst.<br />
Utána pedig nem állok a tükör elé félmeztelenül, hogy megkeressem magamon a felesleget, ami ezek által rakódott rám. Sőt, még csak el sem ítélem magamat, mikor néha így cselekszem. Úgy gondolom a szervezetem érzi mire van szüksége, az pedig akármi is, megadom neki.<br />
Előre érzem az éteren át rám meredő rosszalló tekinteteket, hogy "Persze, cirka 20 évesen még megtehetem."-megnyugtatásul, később is megfogom.<br />
Alapvetően bármilyen hihetetlen viszonylag egészségesen táplálkozom, legtöbbször zabkását reggelizem, sok zöldséget és húst fogyasztok, az édességeket leminimalizáltam, chipset meg szökő évente, ha veszek. Magamon azt vettem észre, hogy az ember szervezete egy idő után elkezd egészségesebb dolgokat kívánni. Mindemellett kb heti 5-6 alkalommal edzek. Nem hinném, hogy bármi miatt szégyellnem kellene magamat.<br />
Őszinte leszek, az viszont, ha valaki divatból valamire allergiásnak vallja magát (feltűnési viszketegség) az szerintem roppant idegesítő. Akkor már nem lenne egyszerűbb azt mondani, hogy mellőzni szeretné az adott összetevőt?<br />
Vannak olyan barátaim, családtagjaim akik bizonyos dolgokra érzékenyek, például gluténre, laktózra etc. Jómagam például minden halra és herkentyűre. (Igen, ilyen is létezik. Gyerekkorom óta akár csak egy falat és máris jön az "allergiás roham". Pedig bennem van, hogy ennék például egy füstölt lazacot, vagy harcsapaprikást, csak nem kockáztatok, mert egy falat is kicsinálhat.)<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrkrYMBRGoUREsjtyKDVvyxxXXpkLRTmyCu6FL4j28U0uCxaYpJFl3f5Fy9lw6LifSeNSS_W9qRw7XRvDCeqhdcBpzPsICKqs03XXk00FL3EMHUpq326mJhEJzXJOWhuuJKyDSrJZQWB0/s1600/healthy+yoga.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="302" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrkrYMBRGoUREsjtyKDVvyxxXXpkLRTmyCu6FL4j28U0uCxaYpJFl3f5Fy9lw6LifSeNSS_W9qRw7XRvDCeqhdcBpzPsICKqs03XXk00FL3EMHUpq326mJhEJzXJOWhuuJKyDSrJZQWB0/s400/healthy+yoga.jpg" width="400" /></a></div>
Egy huszárvágással eltérve a diétáktól.. Ami miatt viszont magam is rengeteg egészséges életmóddal foglalkozó oldalt követek az az, hogy motivációt ad és jó edzésterveket is lehet találni. Amit annyit szajkóznak mostanában, hogy mozogjunk.. Teljesen igazuk van.. A minap beszélgettünk édesanyámmal, hogy dédimamám még 75 évesen is kapálgatott békésen a kertjében. Bevallom töredelmesen, hogy lehetek bármilyen kondícióban szerintem ott dőlnék ki egy óra után. (Naivan azt hiszem, annyit talán kibírnék.) Mindemellett mit fogyasztottak ők? Sok zöldséget, kolbászt, hurkát, szalonnát, bort, pálinkát, mindamellett, hogy tojtak a koleszterinszintjükre és lövésük nem volt arról mi az a narancsbőr, az integetőháj, meg az úszógumi. Mégis szép kort megéltek. Hát gondolkodjunk már el!<br />
Karban tartották testüket, szellemüket és sokkal nagyobb eséllyel érték meg a 70-80 évet mint a fityfasz divat-diétákon tengődő nemzedékem fogja.<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1fVtjhjfL5gfrZUz6-5SjN3cOIM0Kk9hkKw0JK8Q-pRzqxH4n6eqqHIfCh8FZZkYs76xLfFHd7VBNZg1GdtQrFi7Xx5xaZ-DZcUfawwhADt5z7uCKBuT0Nq2FfjxA-M61nwixhrDGpsQ/s1600/healthy+1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1fVtjhjfL5gfrZUz6-5SjN3cOIM0Kk9hkKw0JK8Q-pRzqxH4n6eqqHIfCh8FZZkYs76xLfFHd7VBNZg1GdtQrFi7Xx5xaZ-DZcUfawwhADt5z7uCKBuT0Nq2FfjxA-M61nwixhrDGpsQ/s320/healthy+1.jpg" width="320" /></a>Tehát a titok kulcsa abban rejlik, hogy felemeljük a kis hátsónkat, kerítünk valamilyen (bármilyen) számunkra szimpatikus mozgásformát és rendszeresen végezzük. Utána pedig minimális önfegyelmet tanúsítva végiggondoljuk miért küzdünk és ahhoz hogyan kell táplálkozni. Nem siránkozni kell, vagy múló divathóbortoknak hódolni.<br />
Mert a trend változik, neked viszont a saját testedben kell leéld az életed, történjék bármi.Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-80357703477883017372016-10-12T21:04:00.002+02:002016-10-12T21:04:41.110+02:00117.- Vissza a Jövőbe"-Mama, te vagy az?<br />
-Nem, én Jennifer vagyok. Kérlek nyugodj meg Marty. Csaknem 2 órát aludtál egyfolytában.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRhOIv6h-NDwMMSFDn1fEXM1p3iGzcCDAKKt1Jxm7zli-27U1tvknJV4BWk20RJK_EBXOJknsQkbV_UtJtOnAv59EgvyXDnjm0gvYoqp9yxp4eCCLxdoQIfxROVmXC7x3OwWgwhQXWKME/s1600/fb-98681-vissza-a-jovobe.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="260" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRhOIv6h-NDwMMSFDn1fEXM1p3iGzcCDAKKt1Jxm7zli-27U1tvknJV4BWk20RJK_EBXOJknsQkbV_UtJtOnAv59EgvyXDnjm0gvYoqp9yxp4eCCLxdoQIfxROVmXC7x3OwWgwhQXWKME/s400/fb-98681-vissza-a-jovobe.jpg" width="400" /></a>- Borzalmas volt. Álmomban egy olyan világban jártam, ahol az őszinteség szinte az egyik legnagyobb kuriózum. Ahol minden második ember az életemről faggatózott, s ennek is talán csak a töredéke, aki valóban velem örülne, ha az életem normális kerékvágásba kerülne. Mindamellett, hogy ott még szeretni is csak kételyek közt lehetett.<br />
- Nincs semmi baj, újra itt vagy 2016-ban. Bár attól tartok, ez sajnos mind igaz."<br />
<br />
<br />
Kedves Marty!<br />
Ha számításaim helytállóak, akkor ezt a levelet 2016. október 12.-én este 9 körül fogod kézhez kapni.<br />
Megnyugtatásul közlöm veled, hogy élek és virulok, ám bár folyamatos gyomor tájéki görcsöket okoznak azok az elmémben születő képek, amelyek kísértenek néha. Időnként. Sőt, igen gyakran. Mikor az van bennem, hogy nem tartasz érdemesnek arra, hogy... hiszen úgyis tudod..<br />
Ez legyen az én problémám. Reszortom mindössze csak a tájékoztatás és az érdeklődés a te hogyan léted felől.<br />
Tudod, van amikor az Élet várat bennünket, s magam úgy látom a jó dolgokra megéri. Mégis bennem van az ösztön, ami hajt, hogy bizonyítsak, több vagyok annál aminek látszom, annál meg pláne, amilyennek időnként érzem magamat. Félre ne érts, nem mástól várom a megerősítést, nemvagyok az a fajta aki a világhálóra töltögeti fel naponta a selfiejeit, hogy emberi értékeit a lájkok számából próbálja megállapítani, hiszen tudom semmit sem ér.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1C9kR4Qne2c_vNBKp-h_rjgLZzmr_jEQQOC34Wqrrrutbi2WQmGJB0gl1QkpTm748bVrc_Aoa1l7aI0nZ4e4lQPp9N5Xqy_RCbqTrKwfeDLAtuvXBxYObdGquYrYxSRujjqvmfQ4qwd0/s1600/54db25bba119bcb47ae91d623b4481b1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1C9kR4Qne2c_vNBKp-h_rjgLZzmr_jEQQOC34Wqrrrutbi2WQmGJB0gl1QkpTm748bVrc_Aoa1l7aI0nZ4e4lQPp9N5Xqy_RCbqTrKwfeDLAtuvXBxYObdGquYrYxSRujjqvmfQ4qwd0/s400/54db25bba119bcb47ae91d623b4481b1.jpg" width="352" /></a></div>
Mert mi van voltaképp ezen fotók mögött? Naivan azt szeretném hinni, hogy valóban boldog pillanatok, de ez a valóság Marty. S általad kezdek egyre inkább rájönni, hogy milyen az ami körülvesz. Az pedig pláne, amit a mi képeinken látok vissza. Tudod rólam, én szeretem szebbnek látni a dolgokat, de vannak napok, mint amilyen például ez a mai, amikor sokkal borúsabbak a felhők a fejem felett, mint általában.<br />
Ilyenkor próbálom eszembe juttatni a mosolyod, s ezzel egy időben felcsendül fejemben a nevetésed. Ahogy filmezünk elbújva, s magadhoz szorítasz.. Mikor megmosolygod, ahogy aggódom a főszereplőért, s ennek hangot is adok. Te pedig csak magadhoz szorítasz és biztosítasz, hogy minden rendben lesz.<br />
Tudod mit? Te vagy az egyetlen, akinek elhiszem mikor ezt mondja.<br />
Vigyázz magadra! Kérlek.. Vagy legalább ígérd meg, hogy megpróbálod.<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
Barátod az időben, s tán</div>
<div style="text-align: right;">
Kedvesed a jövőben</div>
<div style="text-align: right;">
Jennifer</div>
Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-4493874838343935982016-09-08T14:47:00.004+02:002016-09-08T19:32:13.753+02:00116.- A tök(él)etlen háziasszony - 1.RészFiatal felnőttkorom hajnalán úgy hozta az élet, hogy lehetőségem van kipróbálni az egyedül élés szépségeit. Mióta az eszemet tudom vágytam erre a helyzetre, s örültem mint majom a farkának, mikor elkészült a konyha és bekerült az ágy az egyik hálószobába.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhw222J6ZJQ4_R2b1XFUht0IPVXHSp81fPNZ_bFkI_ixP70fu6xt9_44aXMw3yI14JFN_GzOtzRW9p1A5kniArhUlBztOtXHPe-Cq0oewNuowZMn57t-F5oM_2pwpMgywhdLpW8D_Ouj64/s1600/pinup3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhw222J6ZJQ4_R2b1XFUht0IPVXHSp81fPNZ_bFkI_ixP70fu6xt9_44aXMw3yI14JFN_GzOtzRW9p1A5kniArhUlBztOtXHPe-Cq0oewNuowZMn57t-F5oM_2pwpMgywhdLpW8D_Ouj64/s320/pinup3.jpg" width="239" /></a>Több ismerősömmel beszélgettünk az ő tapasztalataikról etéren, de mondták, nem féltenek, talpraesett egy fruska vagyok, s ezt magam is így gondoltam. Tudok mosni, mosogatni, takarítani, sőt mi több, én a saját főztöm is kifejezetten szeretem. Szeretteim pedig szintúgy dicsérik a konyhaművészetem, így hát arra gondoltam ez gyerekjáték lesz. Majd az első időszakban jött a felismerés, annyira mégsem...<br />
<br />
A főzőrész az első hetekben csak majdnem volt kész, a mosogató ugyanis nem volt beszerelve, így hát ezen tehetségem a fürdőre korlátozódott. Mi baj lehet?-gondoltam naiv fejemmel, miközben a csurgatót áttelepítettem a mosógép tetejére, majd azzal a lendülettel vittem utána a szép-bordó kis kávéfőzőmet is, hogy két legyet üssek egy csapásra, mert a kedvenc bögréim úgyis ott száradnak az esetek többségében.<br />
Az első mosásig ezzel nem is volt gond, de hamarosan annak is eljött az ideje. Jártam-keltem házon belül, békésen főzőcskéztem, egyszer csak irgalmatlan-folyamatos csörömpölésre lettem figyelmes, ami azért is ijesztett meg, mert a lakásban más nem tartózkodott, közvetlen szomszédom pedig nincs. A másodperc töredéke alatt esett le az a bizonyos tantusz, hogy épp a centrifuga funkciónál tart a gép a ruháim tisztításában és ezt a szépen-mosott tányérjaim nem feltétlenül tolerálják. Mégis hatalmas mosollyal nyugtáztam, hogy leesni úgysem fognak, hadd csörömpöljenek, majd elnyomom a laptomból szóló zenékkel. (Később rádöbbentem, hogy bár mellettem nem laknak, de alattam és felettem igen, ők biztos szívből lelkendeztek időnként az én lazaságomnak...)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYKH4VQsJpUS8wb_qMMpKaLHh9yuZt966k42UDxPWzIPc6EiantJvu5CNHCeKzb-SpCMsOKPqbrTyY8BK6LVPQJuVJFB-mQ-HPJAdgg2mzWJRNgvA75e-ax83kPyvK3mBBfWxOWWOL8f4/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="299" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYKH4VQsJpUS8wb_qMMpKaLHh9yuZt966k42UDxPWzIPc6EiantJvu5CNHCeKzb-SpCMsOKPqbrTyY8BK6LVPQJuVJFB-mQ-HPJAdgg2mzWJRNgvA75e-ax83kPyvK3mBBfWxOWWOL8f4/s400/images.jpg" width="400" /></a></div>
Majd eljött az első vendégfogadás ideje. Frissen tettem fel a kávét, ellenőriztem, hogy minden hozzávalóval rendelkezem-e, ami nekem ehhez szükséges, majd mikor ideért leültettem szépséges üveg-étkezőasztalomhoz és elindultam a mellékhelységbe egy bögre kíséretében. Első pillanatban humorral-undorral vegyített kitörő nevetés első jeleit véltem felfedezni az arcán, hogy én voltaképp mi az Isten nyilát óhajtok ott kezdeni, mire tájékoztattam, hogy a kávét igenis onnan fogja kapni. Nagy szemeivel, hatalmas pislogással bólogatott, hogy rendben, mert voltaképp kicsoda is ő, hogy megmondja nekem hol kellene tárolnom az egyik legfontosabb konyhai eszközöm. (Majd az ital fogyasztása közben mondott kb 5 alternatívát hova helyezhetném, de leintettem, hogy egyelőre "Jó' van az úgy!")<br />
Mindeközben teltek a napok-fogytak a bevásárolt élelmiszerkészletek, s ha van rá lehetőség szeretném elkerülni, hogy a hűtő nyitásakor hangosan rám köszönjön valamely kaja, így hát "kénytelen" voltam alkotni belőlük valamit. Nos, ebbe olyannyira belejöttem, hogy egy békés vasárnap délután kellett rádöbbenjek arra, hogy kb semmi nincs itthon. Én még a zabkását is csak tejjel szeretem felfőzni, de még a két hozzávalóból is hiányzott egy. Sebaj, akkor már tartok egy nagy bevásárlást, ahol pótlom a hiányosságokat. Tegyük hozzá, mindez egy hatalmas buli másnapján esett meg velem, ami azt jelenti, hogy ha azt mondom "Nem voltam a toppon"akkor még maximálisan szalonképesen fogalmaztam.<br />
Hatalmas mosollyal, üres szatyrokkal kezemben megindultam a szemben lévő gyönyörű-szocreál stílusban kivitelezett bevásárlóközpont fele, mert közeli emlékképeimben felvillant a felirat: "Vasárnap is nyitva!"-s ez így is volt, csak akkor már pár órája bezárt.<br />
Féligszítt cigarettával a számban egy hangos "A macska rúgja meg!"-felkiáltással megindultam a kedvenc húsboltom felé, hogy ebben az esetben nem padlizsánkrémet csinálok (amiből mértéktelenül tudok fogyasztani, ha lehetőségem van rá) hanem sütök valami finom husit. Vasárnap van, miért ne?<br />
Majd odaérve, hirtelen céklavörösből kísértet-fehérré vált arccal döbbentem rá, hogy sztornó van, S így megindultam napszemüvegben eltakart, karikás szemekkel tarkított bucómmal, hogy lassan már mindegy mit eszek, csak hadd vegyek már valamit.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJQyg8w2nX0355t_3aNdvyyfmE0OIVhjnECJEit-Tf91eZBstneQ74nD_rL3jt6hP2AGEAe484el5yNNcEu9eBLhWw80qKCPlhV2S2nY3fhKBT9EK0PDBUQ2kmAUtAtFzLJqgaMD-oTiw/s1600/20160904_172406.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJQyg8w2nX0355t_3aNdvyyfmE0OIVhjnECJEit-Tf91eZBstneQ74nD_rL3jt6hP2AGEAe484el5yNNcEu9eBLhWw80qKCPlhV2S2nY3fhKBT9EK0PDBUQ2kmAUtAtFzLJqgaMD-oTiw/s320/20160904_172406.jpg" width="240" /></a>A legközelebbi nyitva tartó kisbolt ajtaján betévedve a világ egyik legtündéribb boltosába futottam bele.<br />
"-Segíthetek Hölgyem?"-tette fel a kérdést úgy, hogy abban a pillanatban szerintem sokkal inkább tűntem lecsúszott homelessnek, mint úrinőnek, de felvillanyozta a napom, az egyszer szent.<br />
"-Szép napot! Padlizsánt szeretnék venni!"- s megjelent szívemben a halovány reménysugár, mikor a zöldséges hűtőhöz tévedtem, hogy "Van Isten!"-majd amennyi idő alatt felvillant, annyi idő alatt ki is hunyt, rádöbbenve arra, hogy mindenfélét találok csak azt nem.<br />
Feladván gasztronómiai körutamat ráfanyalodtam egy ócskább fajta zacskós levesre, gondolván, hogy nem lehet nagy különbség műkaja és műkaja közt. Természetesen ebben sem volt igazam. Egy kedves ismerősöm kérdésére, hogy "Na ehető?"-csak egy fotóval tudtam reagálni. Majd minden egyes falatnál kb elmormoltam egy-egy imát, hogy pár percre semmisüljön meg minden darab ízlelőbimbóm, mert ezt a borzalmat még én sem bírom megenni...<br />
<div style="text-align: right;">
<u>Konzekvencia:</u> Minél inkább elhiszed magadról, hogy nem érhet már meglepetés, annál inkább kacagva kell nyugtáznod, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek elsőre látszik... </div>
<br />Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-89345431418911487702016-07-27T17:53:00.001+02:002016-07-27T18:45:34.310+02:00115.- Tetovált aljanép - Nyílt levél Dr Halmai Lillának<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhf1q6IdlJjNoYQ4vP8gzxc7s_ae1__81LQKn7hLwBvVRwMF_e1Wc48NE22woewnBqCNUNkuIQg831KvbhvVA_6ElaCzpxsvQDn523ZeNOoSEFW_P0F7Gpxn_2TMZ0mgwyzDXxsMcKEgGo/s1600/tetk%25C3%25B3sok.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="396" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhf1q6IdlJjNoYQ4vP8gzxc7s_ae1__81LQKn7hLwBvVRwMF_e1Wc48NE22woewnBqCNUNkuIQg831KvbhvVA_6ElaCzpxsvQDn523ZeNOoSEFW_P0F7Gpxn_2TMZ0mgwyzDXxsMcKEgGo/s400/tetk%25C3%25B3sok.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Tisztelt szóvivő asszony!</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Az Ön által említett műveletlen rizikófaktorok nevében szeretnék nyilatkozni. (Igen, eszerint magam is közéjük tartozom.) </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Sajnálattal szembesültem a minap azzal a szomorú ténnyel, mely' szerint az emberi intelligencia csak a legcsekélyebb mértékben függ az iskolázottságtól. A begyöpösödött gondolkodásmódot, a rosszindulatú megnyilvánulásokat egyetlen oktatási intézmény sem tudja kiölni az emberekből. Így, mint a fenti példa mutatja, (minden személyeskedést mellőzve) Önből sem sikerült. </div>
<div class="" style="clear: both; text-align: left;">
Feltételezem, miután ilyen kijelentéseket hangoztat nagy nyilvánosság előtt, akkor tisztában van azzal is, hogy a tetoválás, mint olyan, milyen régi történelemre nyúlik vissza. Példának okáért, hogy egy az 1990-es években az Alpokban talált kb 5000 éves múmia testét is már ilyesfajta motívumok díszítették, valamint, hogy az első fenn maradt írásos emlék Aetius orvostól származik a tetoválás technikájáról az időszámításunk előtti 6. századból. </div>
<div class="" style="clear: both; text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-KCAHKTCcHEI0Ief_90WgaswHckVSO7kbgJTh0Ox1Gszq7I1P8xTFlKnauw7QDbebdYZRD8QeZJE3aWs5MlhQ4PsKjjCA6xBf2A-uwEMzOsiPplU6jA9kUbbIm35KWU2wuFHkS76J26g/s1600/11178372_806101769485670_8922622043550581795_n-635x635.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-KCAHKTCcHEI0Ief_90WgaswHckVSO7kbgJTh0Ox1Gszq7I1P8xTFlKnauw7QDbebdYZRD8QeZJE3aWs5MlhQ4PsKjjCA6xBf2A-uwEMzOsiPplU6jA9kUbbIm35KWU2wuFHkS76J26g/s400/11178372_806101769485670_8922622043550581795_n-635x635.jpg" width="400" /></a>Manapság valamilyen szinten divattá vált. Nem csak a börtönviseltek, valamint alacsony végzettségűek viselnek mintákat a testükön, hanem becsületes, kiművelt emberfők is. Nem tudom a lelkemben hova tenni ezt a fajta fóbiát a "magunkfajtáktól". Mi a lelkünket, életünk fontos momentumait viseljük a bőrünkbe varrva. Ettől lennénk mi antiszociálisak és az ön szavait idézve rizikóhordozók? Nem látom a logikai összefüggést. Önnek eszerint bizonyára nincsenek például diplomás tetovált ismerősei. Nekem vannak. Szívesen bemutatnék párat.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Példának okáért, jómagam többek közt két nagy angyalszárnyat viselek a hátamon, ami számomra az édesanyámat jelképezi. Ő az, aki egész életemben óvott, szeretett, féltett, támogatott, s ez számomra azt jelenti, hogy egy nap majd szeretnék olyan szülőjévé válni a gyermekeimnek, mint amilyen Ő volt nekem és a testvéremnek. El lehet ítélni ezért egészen nyugodtan. Nem lesznek álmatlan éjszakáim, sőt idős koromban sem fogom bánni egyetlen percre sem, hogy így "elcsúfítottam" a testemet. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Tudja mik köztünk az alapvető különbségek? Például, hogy mi tetováltak nem ítélkezünk azok felett, akiknek nincs motívum a bőrén, nem firtatjuk az okait, a végzettségüket, semmit. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
A magam részéről epillanatban technikusi végzettséggel rendelkezem, a jövőben tervben van felsőoktatási intézménybe is jelentkezni, addig is a vendéglátásban dolgozom. (Ahol ugye nyilvánvalóan antiszociális személyiséggel kell rendelkezzek, amikor napi 16 órákat mosolygunk a vendégekre...) </div>
Segélyszervezeteken élni sem szokásunk, sőt a magam részéről többször is támogattam a rászorulókat, a legtöbb esetben például ruhákkal.<br />
Ezen sorokkal szeretném zárni a levelemet, bízva abban, hogy képes volt levonni a megfelelő konzekvenciákat és elgondolkodik a felelőtlen megszólalásain. Érdemes volna mindig, mielőtt kinyitja a száját.<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
Tisztelettel</div>
<br />Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-11936529502421959282016-07-19T17:33:00.001+02:002016-07-19T17:33:57.163+02:00114.-Végzet"Nincs végzet csak, ha magad is bevégzed!"<br />
Tele van a közösségi portál jobbnál-jobb idézetekkel arról, hogyan is kellene gondolkodnod, vagy élned a kis látszatéleted, amit mindenkinek mutatsz.<br />
Szebbnél szebb helyekre jutsz el, mindenki a barátod, akik ellenségeid, mennyivel gyengébbek nálad, s voltaképp nem érnek semmit. El is hinném, csak a szemeden látszik a hazugság. Ott megjelenik egy kis árnyék, mikor épp a szíved hasad ketté, s Te mégis mosolyra húzod a szádat.<br />
Elfordítod a fejed, ha erőszakot látsz, hallgatsz mikor hazudnak, kedveskedsz, miközben az arcába üvöltenéd mi van benned.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbZRvq6YWmScNrOSwTVe6C9ESRvvQ418xEbbFzD5OzcDAT2mv1AH5s_gkQ8SVscAJsJis28aCD0NtCDVhkhpoBNOFHcAjSla4qXPcXcdvshaXsTGb6ree00_ogH7aeJ_TrC5T4Kxcl9tE/s1600/e4c52d0d993b4109a04c7775cdb342ce.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbZRvq6YWmScNrOSwTVe6C9ESRvvQ418xEbbFzD5OzcDAT2mv1AH5s_gkQ8SVscAJsJis28aCD0NtCDVhkhpoBNOFHcAjSla4qXPcXcdvshaXsTGb6ree00_ogH7aeJ_TrC5T4Kxcl9tE/s400/e4c52d0d993b4109a04c7775cdb342ce.jpg" width="310" /></a>Az egész élet egy kibaszott színjáték. Őszinte pedig csak az, aki szeret. Érzéseket titkolni lehetetlen, hazudni róluk, hogy léteznek szintúgy.<br />
Tüskékkel veszem magam is körbe a szívem, ide nem engedek senkit. Igyekszem nem rést hagyni, ahol besétálhatnak. Felnyársalok ártatlanokat, akik megpróbálják, magam pedig csak ülök, hátamat a falnak vetem, s a fejem csóválom. Miért teszik, ha tudják mi lesz a vége? Maguk sétálnak bele a halálba...<br />
Magam kisurranok a hátsó bejáraton, ahol egy olyan embert látok, akinek mindig emelt főjében hatalmas viharok dúlnak. Mikor a szemembe néz, a saját végzetem látom. S mégis megfogom a kezét, magam csempészem be a vészkijáraton. Megismerem a történetét, s szép-lassan a tüskék még magasabbra nőnek, amelyben lesz egy gyönyörű botíves kapu. Megtört a páncél, elszakadt a húr, kifolyt egyetlen csepp a pohár vízből, s szép-lassan folyt végig mindenen, miközben hömpölygő folyóvá vált.<br />
Innentől nem az ölt, ami szegény próbálkozók szívébe fúródott, hanem ami gyilkos-lassúsággal, kínzó fulladással küldte őket a mennybe, vagy a pokolba..<br />
Magam pedig úszok. Élvezem, ahogy körülölel, lágyan simogatja a bőröm, miközben tudom, hogy egyetlen rossz mozdulattal vethet véget parányi létemnek. S ezért nem a víz lesz a hibás, hanem én, aki azt hittem egyenrangúak vagyunk..<br />
Annyiszor hallottam, hogy "feltétel nélkül szeretni" meg "elvárások nélkül".. A szerelem a világ leggyönyörűbb hóhéra.. Mert meghalunk tőle is, nélküle is.<br />
Ha mindent kockáztatunk azért, aki legfájóbb és legszebb pillanataink okozója egyaránt... Akkor lehet ezt mondani. Semmikor máskor. Ha nem hozunk áldozatot, dobhatunk sutba mindent, mert kalap szart sem ér.<br />
Két ember véletlen találkozása nem létezik. Ahogy előre elrendelés sem, de a Végzet.. Akinek a létezését nem tagadhatjuk meg.. Aki képessé tesz arra, hogy bármit túlélj, s akár arra is, hogy az utolsó pillanatban véreztessen ki...<br />
Ellenállni nem tudsz, felesleges volna, nem te vagy az erősebb. A te dolgod egy. Küzdeni. Az utolsó szívdobbanásig..Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-86968608489891113382016-06-19T04:54:00.001+02:002016-06-19T04:58:44.984+02:00113.-Piros fehér zöld futball<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 107%;">Kétségem
nincs afelől, hogy mára egész Európa a Futball EB- ről beszél. Fiatal, idős,
rajongó és „ellendrukker”. Én a véleményem a magam laikus, női
szemszögéből szeretném kifejteni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 107%;"><br /></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 107%;">A
szakértelmem a témát illetően mindenképp megkérdőjelezhető. Meg tudok
különböztetni, mondjuk egy tollaslabdát egy focilabdától, valamint tudom, hogy
a 11-est 11 méterről rúgják. ( Amint pedig ezt a mondatot leírtam, azzal a
lendülettel kerestem rá az egyik erre specializálódott felületen. 10,97
méterről történik, nem csaltak halvány rémképeim.) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 107%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaAh0oPDpvhrOoI2RPHmGoNo6G1gMjSoOobPmYCuDo-6MgdzowTOxKndPuUQdN_99-bOGSsu4BFOlpCgigDZzNk9SWidRwpkUgYB4RYyD842QkoI1uaAJ_Y7Cp9UYc_FoSMVfjDo8jdhM/s1600/foci%25C3%25B6r%25C3%25B6m.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaAh0oPDpvhrOoI2RPHmGoNo6G1gMjSoOobPmYCuDo-6MgdzowTOxKndPuUQdN_99-bOGSsu4BFOlpCgigDZzNk9SWidRwpkUgYB4RYyD842QkoI1uaAJ_Y7Cp9UYc_FoSMVfjDo8jdhM/s400/foci%25C3%25B6r%25C3%25B6m.jpg" width="400" /></a><span style="font-size: 18.6667px; line-height: 19.9733px;">Rengeteg embert hallottam akiből kitör a tömény pesszimizmus ennek kapcsán. Azt mondják a Boss-nak ez újabb apropó lesz stadionépítésre, míg mások azt hozzák fel, hogy más sportokban jobb eredményeket érünk el, akkor miért van mindenki annyira piszokul oda attól, hogy "lőttünk pár gólt".</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 19.9733px;">A hangsúly nem ezen van. Magyarországon az egyik legnépszerűbb sportról beszélünk. A kisgyerekek a pályán már ezt játsszák. Szerintem mindannyian tudunk olyat mondani, akinek nagy vágya volt ebben profivá válni. Van olyan is, aki mára egy más hivatásban vált nagy emberré, ettől függetlenül szívében mindig az az "egyszerű srác" marad, aki imádta rúgni a bőrt. Ezzel a legkevésbé sem arra célzok, hogy bármely mozgásforma előbbre való lenne a másiknál. Szerintem nem feltétlenül a gólokról szól ez sem. Persze, számít, hogy maradunk-e csoportelsők a továbbiakban, vagy elmegy-e Pityunak a Tippmixe az épp aktuális meccsen... </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 19.9733px;">Ez arról szól, amit már annyian megírtak és énekeltek, a hangzatos kijelentésekről, kőbe vésett szép szavakról, amely most éppen a szemünk láttára valósul meg és az az Összetartás. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 19.9733px;">Amikor végignézek például a munkahelyemen a beülő vendégeken, ahogy minden szem a képernyőre mered, s mikor egyszerre ugrik fel mindenki, hogy: GÓL!(Na jó, általában az hangzik el, hogy "Benn van b.meg!" De a lényegen mit sem változtat.) Nem az ingyen fröccsön van a hangsúly. (Persze tikkasztó nyári melegben azért piszok jól tud esni...) Hanem arról, hogy boldog-boldogtalan egymás nyakába borul, senki nem nézi, hogy a másik fiatal vagy idős, PMFC drukker, esetleg lila-fehér, sőt az sem számít, hogy voltaképp tud-e bármit azon kívül a fociról, ha a kapuba bemegy a labda akkor kell örömködni vagy bosszankodni. </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmh4qH4mSKc00zmY_xzZXd89dtBIqs6HP6LOnvp4BNRRIH6aAjT5zFSvODyFbvuWka-0z7PnfqBVaMtpxND8lAorXSca1faOX4yBdk_Viy-ylKY3SqOh0ffN9FrHQr6phNra4Elrqp4D4/s1600/magyarszurkol%25C3%25B3k.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmh4qH4mSKc00zmY_xzZXd89dtBIqs6HP6LOnvp4BNRRIH6aAjT5zFSvODyFbvuWka-0z7PnfqBVaMtpxND8lAorXSca1faOX4yBdk_Viy-ylKY3SqOh0ffN9FrHQr6phNra4Elrqp4D4/s400/magyarszurkol%25C3%25B3k.jpeg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 19.9733px;">Mindegy ilyenkor, hogy hol van az ember, mert ugyanaz a piros-fehér zöld szív dobban a világ bármely pontján hevesebbet. Például ahogy egy jó barátom internetes "tudósításait" nézem Londonból, mosolyra görbül a szám. Látom a mosolyát, s azokét, akik értünk szorítanak, keresztbe tett ujjakkal, ordítva. Közelebb érzem magamhoz olyankor, valahogy.. mintha nem kilométerek ezrei választanának el minket, hanem együtt drukkolnánk a "mieinknek" egy jó ital és valami finom étel társaságában. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 19.9733px;">És tudjátok, én minden jóra büszke vagyok, ami pedig Hazai, arra pláne, legyen ez szép eredmény akár tudományosan, sportban, vagy bármiben, ahol valamit leteszünk az asztalra. Mégis... Úgy gondolom, hogy mikor az országban ilyen a helyzet amilyen (mert az előbb említett barátom is "nyilván", hogy kalandvágyból hagyta el az otthonát) akkor inkább azt kellene nézzük, hogy végre van egy dolog, amiben össze tudunk fogni! </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 19.9733px;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 19.9733px;">Mert tudjátok szerintem nem csak az számít, hogy hány pontot szerzünk,</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 19.9733px;">hanem, hogy együtt álmodunk egy nagyot és közelebb hoz minket. </span></div>
Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-26962972776964031452016-06-16T03:15:00.003+02:002016-06-16T03:15:46.272+02:00112.- Tűz és cigarettaIn medias res...<div>
<br /></div>
<div>
Mostanában egyre több embertől hallok nehéz sorsáról. Neki milyen borzasztó volt anno, vagy épp milyen küzdelmes a ma..s még milyen lesz a holnap!</div>
<div>
Épp ma lehettem egy olyan négyszemközti beszélgetés egyik főszereplője, melynek témája az volt, hogy mennyiben befolyásoljuk mi a saját dolgainkat. Az Ő alapvető tézise szerint, ha sikeresek akarunk lenni első lépésként meg kell tanulnunk élni a felelősséggel, hogy igenis mi magunk vagyunk a saját szerencsénk kovácsai, míg én azt hoztam fel, hogy az esetek nagy többségében igaza van, ám de egy "egyszerűbb/kézenfekvőbb" példát véve, ha például több emberi tényező együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy minden a lehető legideálisabban alakuljon, akkor csak bizonyos százalékban vagyunk mi magunk a befolyásoló tényezők. Például egy párkapcsolat esetén két főről beszélünk. Ez esetben 50%-ot tesz ki szerény személyem.. S adhatok én bele 100-at, akkor is ki kell egészítenie a maga részével. A magam részéről úgy vélem minden emberi kapcsolat így működik. Én beleadom a részem, s ha ennyit tesz bele a másik fél is, akkor kiegyensúlyozott-jól működő viszonyról beszélünk, legyen szó akár barátságról,vagy bárminemű kontaktusról. </div>
<div>
Átgondolva a felvetéseket mindkettőnk részéről van igazság...<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxuraLm76PsUFdfBjrnBacMyKSbB6o3FvSpniQnKY8JowxQnffzmbgvmVvDKAN2AB8j7XkxvT1HPOuLAKwsnlByrQ7tuSamN3w3kwGZRpuj-huxaI-U_UA18YFHfHF1sspSHc630U7JLA/s1600/large.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxuraLm76PsUFdfBjrnBacMyKSbB6o3FvSpniQnKY8JowxQnffzmbgvmVvDKAN2AB8j7XkxvT1HPOuLAKwsnlByrQ7tuSamN3w3kwGZRpuj-huxaI-U_UA18YFHfHF1sspSHc630U7JLA/s320/large.jpg" width="320" /></a></div>
</div>
<div>
Csak együtt működünk. A mérleg leggyönyörűbb, fényesre suvickolt csillogó-villogó tányérja is csak olcsó kacat, ha a másik fele hiányzik. </div>
<div>
Életszagú példával élve, ülhetek itt a cigarettámmal és a kávémmal Freud-i mélységekig kielemezve akár saját, vagy épp bárki törékeny kis létét ezen a világon, ha nincs kivel megosszam. Illetve pontosítok. Mindig volna olyan, aki meghallgatna, okom panaszra természetesen most sincs. Az ellenben más kérdés, hogy kit óhajtok ezekbe a gondolataimba beavatni. </div>
<div>
Minden kimondott szavam által, apró lélekszilánkokat teszek a mellettem ülő kezébe. Bízom abban, hogy nem vágja meg egyetlen sem, s ő ezekben észreveszi, amit más nem. Azt ahogyan a nap ragyogó fénye visszatükröződik rajta. </div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAJJM6KWqFkRQFS9DRcbxmsF4MdlMi3llW-kmZltx1H_ev-Qkzi9BEKStKDeeZjT58nZf2NuiGvNEVeD9D6N2wmHkZUFCr2u57CLeIEXj4K9Cb7avizJo5vbOjWsMvKrA7nLMOyCfKwRA/s1600/996325618-0z0s-txt-asa-merci-lovebisous-sayings-ceca-cute-Love-smoke-kiss-tattoos-hug-words-cigarette-sensual-hands-Couples-erotica-lust-heels-quotes-feet-classy-favs-quote-Quotes-Sayings-3-12-10-l.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="268" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAJJM6KWqFkRQFS9DRcbxmsF4MdlMi3llW-kmZltx1H_ev-Qkzi9BEKStKDeeZjT58nZf2NuiGvNEVeD9D6N2wmHkZUFCr2u57CLeIEXj4K9Cb7avizJo5vbOjWsMvKrA7nLMOyCfKwRA/s400/996325618-0z0s-txt-asa-merci-lovebisous-sayings-ceca-cute-Love-smoke-kiss-tattoos-hug-words-cigarette-sensual-hands-Couples-erotica-lust-heels-quotes-feet-classy-favs-quote-Quotes-Sayings-3-12-10-l.jpg" width="400" /></a>S, ha ezek a szívemből szólnak remélem addig is érnek el. Nem véletlen egyetlen érintésem sem, s valahol minden egyes pillantásomban megláthatod magadat, s egyaránt engem is. Mire felfognád közel kerültél hozzám lelkileg. Bennem az igény magva csírázik, nő egyre nagyobbá, s erősebbé, hogy halljalak. Nem kimondanod kell feltétlenül, hisz sokszor nincs szükség rá. </div>
<div>
Egyre inkább rájövök, hogy az emberi emóciók szinte mindegyike az elmétől teljesen független. Nem döntünk arról, hogy kiben, mikor és miért kezdünk bízni, csak egy nap arra ébredsz, vagy azzal a képpel fekszel, hogy valaki ujját a szájára téve csendre intett, s lábujjhegyen belopózott az életedbe. </div>
<div>
Onnantól pedig adott a hát, ami mögé bújtat a világ elől, a váll, amire hajthatod a fejed és a részek, amik kerek egésszé lettek. :) </div>
<div>
<br /></div>
Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-57039876417322278262016-06-08T18:39:00.001+02:002016-06-08T18:39:28.551+02:00111.-Rosétól ázott szóSzól a zene. Tipikus mai slagerek. Egyszerűen nem megy velük az azonosulás. Én még abban a hiszemben nőttem fel, hogy a dolgoknak értéket kell közvetíteniük. Ám mindenféle negatív felhang nélkül köztünk szólva, ma már sokaknak az a szórakozás, hogy talaj részeg történéseiket közvetítik a bohó és gyarló ifjúság felé, s nem veszik észre, hogy mennyire silány az, amit ők nagy hanggal életszínvonalnak mernek nevezni. Elnézés van, tisztelet annál kevésbé. Fiatalon mindenki meg meri tenni csukott szemmel a maga kockázatos kis játszmáit. Nem néznek semmit, s voltaképp nincs is szükség rá, hisz csak magukért felelnek. A szellem bölcsül, a test öregszik, a szív viszont ugyanolyan felelőtlenül szeret, mint ahogyan arra teremtették. Mennyivel egyszerűbb volna, ha tudatosan választhatnánk ki, ki az akinek egyetlen puszta tekintetétől is megugrik a pulzusunk. Vajon akkor is ekkora létjogosultsága volna a pillanat varázsainak? Akkor is csillogó szemekkel, arcunkon zavart mosollyal tekintetenénk vissza azokra a momentumokra? Esetleg egész életünkben azon tűnődnénk, hogy vajon mi az, ami olyannyira hiányzik? Hisz ilyenkor, ha szívedben forró napsütés perzsel, csiripelnek a madarak, s értelmét látod felkelni reggelente.. Akkor szerelmes vagy. De bármilyen intenzív is legyen súlyosabb, mint bármely fizikai sérülés, amibe akár majd bele is halsz. Egy darabig koplalhatsz, szomjazhatsz, forgolódhatsz álmatlan/rémálmos éjeken át, de nem szeretni nem vagy képes. Tekintsünk el az egyik legáltalánosabb közhelytől, hogy az ember társas lény, nem erről van szó, még ha tény is. Az elkeserítő realitás az, hogy akit Nagy Ő-nek nézel nem biztos, hogy a legideálisabb időszakban toppan be az életedbe. Mikor a legkevésbé várnád, akkor bukkan fel álmatlan ejszakáid legszebb oka. Akinek egyetlen apró megjegyzésedtől tett mosolya egész napod szebbé varázsolja, sőt... Minden pillanatot mikor szabad. Ha azért vonz, mert tiltott, akkor csak csábít, de nem szereted. Arra pedig, hogy mélyebb érzéseid támadtak akkor jössz rá, mikor az van benned, hohy egyetlen álmatlanul töltött éj sem sok, hogy mosolyogni lásd.Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-15115649623281723712016-06-07T17:02:00.002+02:002016-06-07T17:05:54.197+02:00110.- Csukott szemmel" Drága Queenie!<br />
<br />
Miközben ezeket a sorokat írom csak annyi jár a fejemben, ha egy ideális világban élnénk, te nem léteznél s, ha mégis, akkor sem ebben a formában.<br />
Az én szívem sajdul bele néha, mikor benned magamat látom, ahogy rohansz a vesztedbe, de tudod drágám, én sem tennék máshogy. Ismerlek, mint a tenyeremet és azt hiszem pontosan tudom mi van benned most.<br />
Emlékszem mikor annak idején döntéshelyzet elé kerültél. Maradsz az ingerszegény-komfortzónádban, ahol a megszokottság a prioritás, hiszen ezt várták el tőled, vagy felrúgsz mindent és lépsz csukott szemmel a végtelenbe. Nem tudhattad, hogy szilárd talaj lesz-e a lábad előtt, vagy már épp a szakadék peremén egyensúlyozol, de belevágtál. Tudod, nagyon büszke voltam, hogy azt mondtad egyetlen percnyi boldogság is többet ér akár az életen át tartó unalmas-állandóságnál. Szeretni születtél drágám, s ezért vagy valahol belül mindig boldog, mert azt az utat járod, amit jónak érzel, nem pedig amit mások előírnak neked.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBonabmCHnXmXhwiyBcWmeJLoRz_O0qVJ7qtaLhlVxWo_CPyMpfb4CUMzymgk_48BOyLhOMk2YmjeM2EdGMUsI8nXNq6BwmZk5V4sEO-PH8_o8UTJeSJy4x22MVjvA3vnQudVCWdJH3gE/s1600/Aladdin+%25C3%25A9s+J%25C3%25A1zmin.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBonabmCHnXmXhwiyBcWmeJLoRz_O0qVJ7qtaLhlVxWo_CPyMpfb4CUMzymgk_48BOyLhOMk2YmjeM2EdGMUsI8nXNq6BwmZk5V4sEO-PH8_o8UTJeSJy4x22MVjvA3vnQudVCWdJH3gE/s400/Aladdin+%25C3%25A9s+J%25C3%25A1zmin.jpg" width="261" /></a>Emlékszem magam is, hányszor tiltakoztak kézzel-lábbal egy-egy hajmeresztőbb ötleted hallatán, s ha köztünk marad töredelmesen be kell vallanom, hogy sokszor én is csak a fejem fogtam, hogy mit művelsz.. Te ellenben mindig hatalmas mosollyal, szemedben elszánt csillogással, szívedben töretlen hittel és meggyőződéssel azt mondtad "Nem érdekel! Megcsinálom, mert meg kell tennem!"<br />
Valahol most is így vagyok ezzel. Féltelek mindentől, leszámítva, hogy töretlenül bízom benned utolsó szívdobbanásomig. Van, ami örök. :)<br />
Tudom, hogy annak ellenére milyennek mutatod magadat benned van örökké a kétely, mi lesz, függetlenül attól, hogy mikor a pillanatot lehetőséged van megélni megteszed. Ellenben én látom az arcod, amit más nem. Még Ő sem, csak mindig egy-egy apró szeletet.<br />
Tudod a szerelem az az érzés, mikor tudod, hogy vár valaki, valahol a világban, aki kezében tartja egész létezésed kulcsát.- Mindig az egyik kedvenc idézetünk volt. Sosem veszti aktualitását. Nem akarlak lebeszélni, csak kívánom, hogy légy boldog. Tudom, hogy bármi lesz a végkifejlet, boldog leszel valahol, mert te igazán abba halnál bele, ha nem érinthetnéd meg, s nem nézhetnél rá úgy, hogy abból érezze, valahol mindig is téged keresett, ahogyan vica versa.<br />
Szurkolok, s hiszem, hogy akiknek együtt kell lenni, azokat még az ördög is egymás után tolja, ha kell talicskán.<br />
Ha kérhetlek valamire, őrizd meg magad utolsó szívdobbanásodig és csak szeress! Ne ronts el egy tökéletes pillanatot őrlődéssel! És kívánom soha az életben ne kelljen feltenned a kérdést, hogy mi lett volna, ha van elég bátorságom boldognak lenni...<br />
<div style="text-align: right;">
Ölellek: Bonnie"</div>
Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-22104657262814380442016-05-27T04:03:00.001+02:002016-05-27T04:03:41.694+02:00109.- Nyuszi vagy McFly! - avagy a beszariság pszichológiájaLehet szépíteni a dolgokat, felvezethetném finoman is a témát, de ti nem erre vagytok vevők és mi tagadás a lelkem minden apró szegmense tiltakozik ellene. Tehát kezdjük in medias res.<br />
Legjobb barátommal beszélgettünk ma éjjel épp arról, hogy én az a fajta vagyok, aki imád utazni és nem csak azt a pillanatot akarja kiélvezni, mikor megérkezik. A legtöbb ember viszont, aki ezt állítja magáról, hazudik, leginkább önmagának. Hiszen csak a célba érés lebeg a szeme előtt, ezért hajlandó leküzdeni a legkeményebb akadályokat is (amiket leginkább ő állított magának). De tegyük a szívünkre a kezünket...<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXk4A5Y7p_B-u7x80PQwzS4G0Rkz2vnnPu2qxl5W5x4wi5zkduoMUOPWDuG-dO_29Y6shXByzAZh48EBR9lgGPpk9HVSE7ro724neSIk1CTKGJmlROjFiRiiwPKyTQY8nXHqe24fk530o/s1600/newspaper.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="215" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXk4A5Y7p_B-u7x80PQwzS4G0Rkz2vnnPu2qxl5W5x4wi5zkduoMUOPWDuG-dO_29Y6shXByzAZh48EBR9lgGPpk9HVSE7ro724neSIk1CTKGJmlROjFiRiiwPKyTQY8nXHqe24fk530o/s400/newspaper.jpg" width="400" /></a></div>
Te is kurvára össze fogsz roskadni, ha célba érsz! Mert onnantól nincs miért küzdened. Visszafordulnál, újra lefutnád azt a maratonnak tűnő távot, mai eszeddel vennéd ugyanazokat az akadályokat, mert beszartál, hogy valóra vált a vágyad. Nem tudsz vele mit kezdeni. Mert piszokul csábító volt, míg csak ábrándként sejlett fel előtted. Elgondolkodtál azon, hogy TE mit kezdenél, ha minden álmod hirtelen valóra válna? Igen sanszos, hogy belepusztulnál.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqQlZ8aGJXKvkqSv8Y2x5ehiDAyllpn13zKP3QLJEwiXY7RubjVBp_40ZkWeVR-a5yf7IrmCMcQgmz-XgdxVvouLEwfsPcuG34pRAPuhUAvKMqlfQxfzg71aBVsWQI5wvTl7Gi9txurIs/s1600/ezt.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="298" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqQlZ8aGJXKvkqSv8Y2x5ehiDAyllpn13zKP3QLJEwiXY7RubjVBp_40ZkWeVR-a5yf7IrmCMcQgmz-XgdxVvouLEwfsPcuG34pRAPuhUAvKMqlfQxfzg71aBVsWQI5wvTl7Gi9txurIs/s400/ezt.jpg" width="400" /></a></div>
Két lehetőség van ilyenkor: Az első, hogy a cél előtt fél méterrel leülsz, elkezdesz a porba rajzolgatni és magadba zuhansz. Kérdéseket teszel fel magadnak, kételkedsz mindenben, ami körbevesz. Majd végignézed lassított felvételként, ahogy aki végig mögötted futott beér. Aztán elkezdhetsz rinyálni, mint egy fürdős-kurva, hogy mégis mi a francot képzel ez magáról, majd sír a szád, szitkozódhatsz, hogy hiszen végig te voltál jobb, akkor miért pont ő? Egyszerű a válasz, azért, mert te magad basztad el.<br />
A másik alternatíva viszont, hogy eltekintesz attól, hogy már alig van erőd ahhoz is sokszor, hogy talpon maradj, mert az élet piszokul nehéz tud lenni, de egy utolsó nagy levegővel beérsz. Első leszel, győztél! A jól megérdemelt díjjal a kezedben remegő szívvel csak vigyorogsz még, ha belül össze is csinálod magad, mert nem tudod mi lesz ezután. Arról sosem mutat képet a mese, hogy mi történik a boldogító csók után. Nem derül ki, hogy Hamupipőke horkol, Ariel csámpás és Csipkerózsika egy hisztis liba lesz, mikor rátör a PMS. A pakliban benne van, hogy ez lesz életed legjobb, vagy legrosszabb döntése. A dolgok nem feketék vagy fehérek, kockáztatni pedig kötelező. Élsz, vagy meghalsz. Ha nem döntesz, akkor az Élet fog, mert olyan nincs, hogy semmi nem történik.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgy4CHO0lfU97_iJYf8fg8aYc92e-epTiqy8zT0HCp_jJKVwwhhdqmJMaNf0hDbTXcf9IlAQCfE1X6NIvH5A4elIZVTkPbYZcLbtlUQqFyJpMuN8LWFgoTXgT2liBHYZyaTwb2topYeqSE/s1600/martysitten.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgy4CHO0lfU97_iJYf8fg8aYc92e-epTiqy8zT0HCp_jJKVwwhhdqmJMaNf0hDbTXcf9IlAQCfE1X6NIvH5A4elIZVTkPbYZcLbtlUQqFyJpMuN8LWFgoTXgT2liBHYZyaTwb2topYeqSE/s320/martysitten.jpg" width="320" /></a>Az életünk végén sosem bánjuk meg azokat a döntéseket, amiket meghoztunk, csak azokat a dolgokat, amikhez túl gyávák voltunk, hogy meglépjük, megtapasztaljuk, megéljük..<br />
És tudod mit? Ha gyáva vagy megélni az álmaidat, akkor rohadtul meg sem érdemled, hogy megvalósuljanak és boldog lehess!<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
Csak egy valamit kérek, hogy jegyezz meg</div>
<div style="text-align: right;">
Egyszer és mindenkorra: </div>
<div style="text-align: right;">
Ha kockáztatsz, veszíthetsz,</div>
<div style="text-align: right;">
Ha nem... Már vesztettél!</div>
Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-67801399513242459232016-05-22T22:44:00.003+02:002016-05-22T22:44:46.112+02:00108.- Lotyók és műmájerekTisztelt Széplelkű olvasóim!<div>
Ezúton kérlek benneteket, hogy hagyjátok abba az olvasást, mert a szalonképes megfogalmazásra ebben a bejegyzésben nem óhajtanék figyelmet fordítani. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
Az ember időnként kikapcsolódásra vágyik, s megesik, hogy jön a szikra, mi szerint ugorjunk be egy whiskey-re és pár csocsó mérkőzésre valamelyik szimpatikus kocsmába. Az elképzelést áthelyezzük a gyakorlatba és besétálunk egy felkapottabb helyre, ott biztosan lesz valaki, akit ki tudunk hívni. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiO1MfKKM-kAIQvAl1DALXcNyXiDXO8xiX041LlHaWMP2PVic9DO2ILyX1gb_PLUP3QWcjwQEyutHM6loPKBY0FTC4vKr0RrSREEcmmfVrbI5pIPKcwBn49gGMG8EzcL0sr5feUtqqPegE/s1600/piagif.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="224" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiO1MfKKM-kAIQvAl1DALXcNyXiDXO8xiX041LlHaWMP2PVic9DO2ILyX1gb_PLUP3QWcjwQEyutHM6loPKBY0FTC4vKr0RrSREEcmmfVrbI5pIPKcwBn49gGMG8EzcL0sr5feUtqqPegE/s400/piagif.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
20 éves fejemmel öregnek tűnök a sok tinip.csa között, akik épp kufferkilógós miniruhában, köldökig érő dekoltázzsal, rázzák bele az aznap esti delikvens arcába magukat... Mert ennél diszkrétebben, vagy választékosabban ki sem tudnák fejezni, hogy "Haver, 2 Manhattan és addig kefélhetsz míg ki nem fulladsz!" A sok kis pöcsös meg csorgatja a nyálát és élvezkedik. Nulla meló és fullos élvezet, mert nekik több nem kell. Sivár érzelmi világuk nem társat kíván, csak az ösztöneik egy megfelelő méretű lyukat aznap estére. (Ha harangozni lehet benne az sem gáz. Lesz mit mesélni a haveroknak. A strigulát ugyanúgy be lehet húzni.) Csak rajtuk ne ragadjon, mert még a végén a nevüket is meg kellene jegyezni. </div>
<div>
Kikérjük az italunkat legjobb barátommal és látja az arcomon a tömény undort, amivel végignézek a generáción, akiknek legdíszesebb példányait oda sodorta az élet aznap este (is). Pont mint azt a bizonyos szemetet...Összefújta őket is a szél. </div>
<div>
Előre megyek az asztalokhoz körbenézni, hátha ott jobb a helyzet, miközben pár becuccozott hegyi gorilla méretűre pumpált IQ harcos méreget. Nem tettem semmit a kirakatba, mégis úgy érzem magam, mint ha én lennék a kicseszett próbababa a kínai kirakatában.. Igyekszem nem tudomást venni róluk, s míg szabad pályát várunk felderengenek hasonló pillanatok. </div>
<div>
Példának okáért mikor egy kedves ismerősöm nem éppen a legdiszkrétebben (tegyük hozzá "kissé" illuminált állapotban) hozta a tudomásomra, hogy: "De bánom, hogy nem nyomtam nálad tovább a csengőt, téged jól meg lehetett volna baszni!"-majd ezzel a kijelentéssel rányúl a seggemre és csodálkozik, hogy akkora parasztsallert verek le neki, hogy hiába kétszer akkora, mint én a döbbenettől megborul. Mert van, amikor nem lehet szalonképesen lerendezni a konfliktusokat. Tetszik-nem tetszik, el kell fogadni. </div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7LQWnwfMrtp_2s16wI4n2g1bhuXAp2jGAU7tsNLWUuvGaKvqtcDscZWeX3XsFn5l01i7CI42ZYwwzXH9AZgIyBkMDEB3UWrt2TWjp5CM4sL-y0PD3QgbtuHNRR2zTjk3aqlKqfLnyZcs/s1600/yoloswag.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="267" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7LQWnwfMrtp_2s16wI4n2g1bhuXAp2jGAU7tsNLWUuvGaKvqtcDscZWeX3XsFn5l01i7CI42ZYwwzXH9AZgIyBkMDEB3UWrt2TWjp5CM4sL-y0PD3QgbtuHNRR2zTjk3aqlKqfLnyZcs/s400/yoloswag.jpeg" width="400" /></a>Megkapom a kérdést rendszeresen: Van pasid? S mikor erre (én hülye) őszintén válaszolok, akkor kapásból elkezdik lökni, hogy ők milyen jól bántak az exnőjükkel, aki viszont egy ordas nagy ribanc volt, de ők szeretnének bizonyítani egy arra megfelelő nőnek, hogy mekkora főnyeremények. Bizony haver, biztos vagyok benne, hogy álmatlan éjszakáim lesznek, ha nem látom az előterünkben a levetett rózsaszín airmax-ed és reggel nem kellene a fésűmért meg a hajvasalómért harcolnom. Amúgy meg a hóhér pöcsét nem érdekled, különben nem a napi kétszáz csücsörítős #yoloswag hashtages csúcsminőségű képeid kellene nézzem, mert Ájfonra meg Ikszpériára futja, de egy rohadt szótárra már nem telik, hogy helyesen megtanulj írni. S mikor mindemellett én maximálisan kulturáltan lekoptatlak, elmondasz mindenféle ordas ribancnak és elkezdesz a saját kategóriádban keresni. A 15 éves már kiégett csitrik közt, akik nyakig feltolt dekoltázzsal osztják meg mindennapjaik értéktelen perceit a nagyközönséggel, melyhez mély értelmű idézeteket csatolnak: "Szemembe nézel, szívembe láthatsz!" etc.. Oké kisanyám, néznék ők a két szép szemed, ha nem a hidegtől merevedő bimbóid szúrnák ki a szemüket a monitor túloldalán. </div>
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: right;">
Ezek után inkább van sok normális ember egyedül, mint kapcsolatban ilyenekkel. Ha pedig az ember megtalálja az ideális társat, akkor őt luxus elengedni..</div>
<div style="text-align: right;">
<br /></div>
<div style="text-align: right;">
Mindemellett mindenki elég nagy már, hogy levonja a megfelelő konzekvenciákat. </div>
Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-2299744792529234572016-05-14T17:39:00.000+02:002016-05-14T17:51:23.146+02:00107.- A sorok közt<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Mikor az életem egyik része éppen kezd felépülni romjaiból, egy másik látványosan darabjaira hullik szét. A bizalom minden apró téglája életveszélyt jelent, s te is látod, nem maradt más, csak menekülni, hogy ne öljön meg. Nem kockáztatsz, egyszerűen, csak futsz. El a világ elől.<br />
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiR0V0Dp-4FB6bzKB_e37g2te2DJXSawZE8K_PSzrihM2eI17oswyEp6fw-GT8N9uWD6LkQBR1gZMppiyAiEFhOZjA0PNIBXCA1p0hEkGeQwr7KZ0XxQNrfzC9kjtlVcoJCuqW5GW37Vk8/s1600/kamu.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiR0V0Dp-4FB6bzKB_e37g2te2DJXSawZE8K_PSzrihM2eI17oswyEp6fw-GT8N9uWD6LkQBR1gZMppiyAiEFhOZjA0PNIBXCA1p0hEkGeQwr7KZ0XxQNrfzC9kjtlVcoJCuqW5GW37Vk8/s400/kamu.jpg" width="285" /></a>Mindeközben felteszik a kérdést: Miért? Mert külső szemlélő nem láthat semmit a lélekben dúló viharokból. Nem írom ki a homlokomra, hogy szinte már alig valakiben maradt őszinte-tiszta bizalmam. Kiszitáltam a mindennapjaimból azokat az embereket, akik segítség helyett sokszor csak belém rúgtak még egyet. </div>
<div>
Ám bár ezzel szemben nincs okom panaszra. Mikor minden látszat ellenére a leginkább egyedül éreztem magam bukkant fel az életemben valaki, aki anélkül, hogy tudott volna róla erőt adott, hogy folytassam. Nem hiszek a véletlen találkozásokban, mert nem létezhetnek.. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
Felcsengetek. Tudja, hogy jövök. Nem kérdezi hány óra van, vagy miért "zaklatom" őt szokásos kis hülyeségemmel, csak beenged. Pár ilyen alkalom után már rutinosan kidőlök a kanapéra. Csak mosolyog, miközben azt kérdi, milyen sört kérek. Rábízom, mondtam neki, hogy a társaság jobban érdekel. (mindamellett, hogy nála csak finomakat ittunk :)) Elmondom neki, ami nyomja a lelkemet, ő pedig figyel és mellettem áll, akkor is, ha nem tud konkrétan segíteni. Ennyi. Valahogy ezután már eszembe sem jutna folytatni az aggódást, a kattogást, mert azt érzem megnyugszik a lelkem. Itt vagyok, már semmi gond nincs. Ami adódik már csak a múlt egy kárhozott emléke, vagy a jövő ígérete, ezzel szemben csak a "most"-ot érzem. Ahogy beszélgetünk érzem, hogy akaratom ellenére megnyílok. Úgy beszélgetek vele, mint senki mással. Nincs színjáték, semmi dráma és már arra sem figyelünk, hogy feltétlenül szalonképesen fogalmazzunk. Olykor csak összenézünk és nevetünk egymás aranyköpésein és szavajárásain. </div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDNdDWmRK2uj8pDu0CWzTLDKUm67XjctYJNZdSFUll83mm7w7YZDDap-5avz9WCcqpqulucWxBOLeaxrryFkRzJ2mkA4GxQliA1BGX4BWH5kEIgJZFIa2iX4eRnkv5-wl73ClXBk7vl8k/s1600/tragedysteps.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDNdDWmRK2uj8pDu0CWzTLDKUm67XjctYJNZdSFUll83mm7w7YZDDap-5avz9WCcqpqulucWxBOLeaxrryFkRzJ2mkA4GxQliA1BGX4BWH5kEIgJZFIa2iX4eRnkv5-wl73ClXBk7vl8k/s400/tragedysteps.jpg" width="400" /></a>Magam pedig mikor kimegyek az erkélyre cigarettázni is élvezhetem a társaságát, annak ellenére, hogy neki van esze és nem él ezzel a szenvedéllyel. Nézem ezt az embert, akivel rövid idő elteltével is úgy érzem magamat, mintha már egy élettel ezelőtt is jóban lettünk volna. Ő, aki mindennap szembesül tragikus és "Tyúkanyó" sorsokkal, mindamellett, hogy az emberi butaság sokszínűségét és végtelen mértékét is lehetősége van csodálni.. Akiről tudom, hogy feltette az életét arra, hogy egy szebb világban élhessünk... pontosan ő áll előttem. Ugyanaz az ember. Mosolyogva, fáradtan, papucsban, az erkély korlátjának dőlve, miközben a város fényeit nézzük. Sokszor el sem tudjuk képzelni, hogy mennyire sokat adunk másoknak azzal, akik vagyunk, s akivé válhatnak mellettünk. Önmagukká.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Az életben sokszor csak ennyi kell. Egy megmagyarázhatatlan jelenség, két ember, akik minden hasonlóságuk ellenére is különböznek, mint tűz és víz.. Nekik pedig talán fogalmuk sincs arról, mi, hogyan és miért volt vagy lesz, mert csak a pillanat van. Semmi több. </div>
Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-25163600943851593352016-05-09T18:37:00.001+02:002016-05-09T18:39:39.770+02:00106.- Visszaszámlálás "- Képzeld el édesanya, már csak napok kérdése! El sem merem hinni!<br />
- Örülök Kicsim. Jó látni, hogy végre boldog vagy!"<br />
Majd ezek után felhívtam a figyelmét, hogy<br />
"Látod, milyen gyönyörű idő van? Hallod a madarak csiripelését?"- ránézek, épp pakolászik, mosolyog és közben bólogat. Majd még vagy 5 percnyi áradozás után csak ennyit tudok kipréselni magamból:<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0jaZmRJa6QBGoA_J8wh56c3tPZzrHwUde9sWGRFzbZz6zrmd13qhw3EMwgMqQDbGAyX3u3eMUq_U9_exKicLi5FamMrmJoWev0nuc9OwTgmIb1c54DbVGwAIUTDH9U54ZlaLb1Rh86_I/s1600/loveinspring.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0jaZmRJa6QBGoA_J8wh56c3tPZzrHwUde9sWGRFzbZz6zrmd13qhw3EMwgMqQDbGAyX3u3eMUq_U9_exKicLi5FamMrmJoWev0nuc9OwTgmIb1c54DbVGwAIUTDH9U54ZlaLb1Rh86_I/s400/loveinspring.jpg" width="400" /></a>"Anya! Lennél oly tündér, hogy kifacsarsz? Szerintem már folyik belőlem a nyál, annyit érzelgősködök!"- elnevette magát. Hogyan másképp is reagálhatott volna? Nem egyszerű elviselni egy olyan embert, akinek az elméjét időnként hajlamos elborítani olyasfajta tiszta álmodozás, olyan őszinte vágyakozás, amelyre azt hinné az ember, hogy csak gyermekként képes.<br />
Micsoda fatális tévedés! Milyen balga gondolat, hogy a felnőtt Nő minden pillanatban érett és felelősségteljes tud lenni. Pont, mint egy kamaszlány. Ahogy az itthoni ruhájában, kibontott hajjal végigugrálja és körbetáncolja a lakást, vagy mikor túlénekli a laptop hangszóróját. Tavasz van, hormonkavalkád, milyen egyszerű volna erre fogni. Ám magam szembesülök vele mindennap, mikor belenézek a tükörbe, hogy a mosolyt az arcomról akarattal sem tudnám levakarni. Olyan elvarázsolt tudok lenni, hogy nekimegyek a kapunak, mikor reggel elindulok és bocsánatot kérek tőle.<br />
Egyszer azt mondtam a boldogság motiválatlanná tehet. Visszavonom, tévedtem. Ezzel akkor szembesültem, mikor komoly szituációban teljes figyelmemet az előttem sorakozó feladatokra tudtam összpontosítani. Ilyet még nem láttam, s megvallom, ha más meséli az arcába nevetek. Még, hogy ezért tanuljon meg az ember koncentrálni. S mókás, hogy mennyire lehetséges.<br />
Szemed előtt lebeg a cél, a teljesítés áll a prioritási lista élén. Elbotlasz, összetöröd magadat, vannak akik beléd rúgnak még kettőt, mindezt segítő szándéknak álcázva, de felkelsz. Mert vannak akik tényleg a kezüket nyújtják s, ha kell az arcodba üvöltik, hogy "Kelj már fel! Nem teheted meg, hogy elbuksz!"-ez erőt ad és kitartasz. Majd a célegyenesből visszatekintve a boldog pillanatokra, s a gyötrelmes napokra egyaránt, azt mondod, hogy ezt az érzést mégsem cserélnéd el semmiért.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisfpvIshn6SwqE2YLxijJSwXx-UTvVPfufxH_O4Dxqn9OwWLqJyOBW9u9qOX_NvxVqdg9nSyss60rng4M0x3cmRM-DE1-5nr_XxL5k92niFFFDcxKOWc2rSCeGtozUnP9UVet3WH0eVM8/s1600/20150414054316-cat-cinema_good.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="251" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisfpvIshn6SwqE2YLxijJSwXx-UTvVPfufxH_O4Dxqn9OwWLqJyOBW9u9qOX_NvxVqdg9nSyss60rng4M0x3cmRM-DE1-5nr_XxL5k92niFFFDcxKOWc2rSCeGtozUnP9UVet3WH0eVM8/s400/20150414054316-cat-cinema_good.jpg" width="400" /></a>Napközben a buszon zötyögve elkezdtem számot vetni az elmúlt több, mint fél évről. Miből mivé lettem? Hova lett az önmarcangoló Viki, aki magába roskadva várta a jószerencsét, s mikor született meg az, aki ma vagyok. Aki már tényleg magasról tesz az intrikákra, a pletykákra, azokra az emberekre, akik popcornnal a kézben azt hitték, hogy: A Bukás című filmre ültek be, majd szembesülnek azzal, hogy azt a másik teremben vetítik.<br />
A válasz pedig nagyon egyszerű. Boldogságra teremtettem és sikerre, ahogy mindenki, aki elhiszi magáról. S a végére pedig csak ennyi:<br />
<div style="text-align: right;">
Minden mesének Happy End a vége. </div>
<div style="text-align: right;">
Ha még nem ott tartunk, akkor a történet sem fejeződött be.</div>
<div style="text-align: right;">
Xoxo: Bonnie</div>
Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-12490830417717141202016-05-02T06:34:00.003+02:002016-05-02T06:34:19.384+02:00105.- Kirakós darabkákValahogy ezeket a kora hajnali órákat nekem találták ki. Ezekben az órákban legtöbbször még vagy már ébren vagyok akkor is, ha épp nincs semmi dolgom.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJtvlLlQOiVT1jc2qC8avB3os2pCU88fZFuNdSO4RRqaxZhq8eqm2_062LJlrMTGetPAqLOwVMqOP1DqRRnJpL9wW3SdTcMZ9vuT6tPMjiWXXThmDSNMQWWWlAf2Sjg_LAyxfkd0agJlY/s1600/puzzle3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJtvlLlQOiVT1jc2qC8avB3os2pCU88fZFuNdSO4RRqaxZhq8eqm2_062LJlrMTGetPAqLOwVMqOP1DqRRnJpL9wW3SdTcMZ9vuT6tPMjiWXXThmDSNMQWWWlAf2Sjg_LAyxfkd0agJlY/s400/puzzle3.jpg" width="331" /></a></div>
Mindenki úgy gondolja ez egy új nap kezdete. Ám ahogy az ágyam karzatán üldögélve nézem a hatalmas ablakomból a napfelkeltét, úgy ötlik gondolatképp a fejembe, hogy a kezdet mellett ez a befejezés is voltaképp. Az éjjel kalapját emeli, s ma reggel könnyes szemmel búcsúzik, hideg, esős időt hagyva maga után. Mikor az ember felébred igyekszik nem úgy indítani a napját, hogy magával hozza az előző napok gondját, hanem már előre az aznapitól fél. Mi vár rá? Milyen lesz a légkör benn a melóhelyen, vagy épp az iskolapadban vési hosszú percek striguláját a kopott fapadokba, míg áhítattal rimánkodik magában, hogy a csengő harsány-dobhártya szaggató -rekedt hangján felsüvítsen. Milyen mókásak is vagyunk mi emberek. Folyton csak várunk, álmodjuk télen a forró nyarat, reggel a nap végét, s közben szépen-lassan leperegnek a homokszemek az órában. Míg rá nem döbbenünk, hogy ez a jelenlegi az egyetlen pillanat, amelyet meg tudunk élni. A múltat megváltoztatni nem tudjuk, s a jövőnek mindössze legszebb álmaink és leghűebb reményeink áldozhatjuk. Az egyetlen amit tehetünk, hogy most állunk neki megvalósítani őket, felesleges azon keseregni már, miért nem tettük meg ezt sokkal korábban.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMLA2PMVj4IV4tVvxSvubXmhxF09JrTA7A9Xe5P6YFHD6BQowTJPizbd44dbyjSb63aZl6EFwTskuglhQjy61UQuMdMTwNrYjX6vRO7vJ0uWQpwwAvKsfM60PELinCsoVGDNCoW2z1Hbc/s1600/puzzle2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMLA2PMVj4IV4tVvxSvubXmhxF09JrTA7A9Xe5P6YFHD6BQowTJPizbd44dbyjSb63aZl6EFwTskuglhQjy61UQuMdMTwNrYjX6vRO7vJ0uWQpwwAvKsfM60PELinCsoVGDNCoW2z1Hbc/s320/puzzle2.jpg" width="320" /></a>No hiszen, beszélek itt a könnyed életszemléletről, laza hozzáállásról, s közben bort iszom. Magam sem így cselekszem. Azzal, hogy leírom mennyire másképp akarom csinálni, voltaképp a saját lelkem nyugalmát próbálom megőrizni.<br />
Imádok olyan dolgokat leírni, amire azt mondják a szavak már kevesek. Költői eszközökkel, s igazán csak az érintettek által értett helyzetjelentésekkel kifejezni, ami bennem van. Oly' sokszor regélek szerelemről, nagy érzésekről, mert ez igazán foglalkoztat. Azt hiszem minden látszat ellenére érzelmes kis lelkivilággal rendelkezem, amely okán múzsának mindig van tere és lehetősége homlokon csókolni.<br />
Épp a minap a hibákról esett szó, hogy kinek mi van a negatívumai közt, amivel épp valaki próbálja magát lebeszélni rólunk. Bele sem merek gondolni, hogy volt-e valaha olyan, aki épp az általam olyannyira titkolt vélt vagy valós gyengeségeimmel próbálta lebeszélni magát arról, hogy mellém szegődjön. Mindig ezt tanácsolják az embernek, hogy mérlegeljen, ámde a másik oldalról tekintve meglehetősen hátborzongatónak érzem.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiX2xE2t3_CrIeGkAyL4Y1l9IsKfQH9hDBJBhPAaUfm5xKE_kM9kVeKiYlbGHrpCo_f-doZ_BCwhNdb8DNJwyc93DtIFFD-VkaHB-prLhbfl1EV5Y0NFTQJZd_WpCogEpKcQ7pepxR9pi8/s1600/puzzle1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="263" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiX2xE2t3_CrIeGkAyL4Y1l9IsKfQH9hDBJBhPAaUfm5xKE_kM9kVeKiYlbGHrpCo_f-doZ_BCwhNdb8DNJwyc93DtIFFD-VkaHB-prLhbfl1EV5Y0NFTQJZd_WpCogEpKcQ7pepxR9pi8/s400/puzzle1.jpg" width="400" /></a>Az élet egy nagy puzzle, ahol az egész képet talán sosem fogjuk látni egészében, s mi mégis csak hűen rakjuk az apró darabokat. Szép-lassan rájövünk, mi az ami passzol, mi való odébb és mi az, aminek helye nincs az összképben. Ám mégis vannak dolgok, amik sosem változnak. A lap amelyre kirakjuk, s az, aki játszik. Hiszen móka ez, ha úgy akarjuk látni.<br />
Mégis.. Oly' hiábavaló a töprengés mindarról, ami ez után következik. Találgatunk, filozofálgatunk, majd az élet mutat egy olyan alternatívát, amely bennünk fel sem merült. Így válik izgalmassá, kerülnek új emberek, új szituációk az életünkbe.<br />
S, hogy az a darab passzol-e.. Majd eldönti maga a részecske. Néha nem mi szabjuk meg a játékszabályokat. Egy biztos: Bármi történjék is, az életünk a saját kezünkben van.Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-90465022209045230702016-04-28T14:51:00.002+02:002016-04-28T14:51:17.297+02:00104.- Mi életed vágya?Bolondulok a motivációs videókért. Ezek azok, amelyek a legmélyebb pontról is képesek segíteni, hogy felálljak és, ha motivált is vagyok, csak még inkább segítenek. <div>
Amióta akkor is nézem, ha jó a kedvem egyre több olyat találok, amelyen utána akár napokat is képes vagyok elmélázni. Nem meglepő, most is így jártam. :) </div>
<div>
<br /></div>
<div>
A kérdésem adott: Mi a szíved vágya? Mit tennél akkor, ha a pénz, mint olyan többé nem számítana? </div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhY3AqfBG6TfCdSnAeU0ibyE6CqoGd1oAiB27rOSYtRRvtNlWYF1lgtu1WZhwpggRbHAZvVB1d-fWAHAzUE6HeWZMFDDxJ_jUkz5SK5jZWaLoHKK0Nl0Zu1fcqTkuepIEBM2bzIO3p9zPk/s1600/WP_20140217_16_49_53_SmartShoot.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhY3AqfBG6TfCdSnAeU0ibyE6CqoGd1oAiB27rOSYtRRvtNlWYF1lgtu1WZhwpggRbHAZvVB1d-fWAHAzUE6HeWZMFDDxJ_jUkz5SK5jZWaLoHKK0Nl0Zu1fcqTkuepIEBM2bzIO3p9zPk/s400/WP_20140217_16_49_53_SmartShoot.jpg" width="223" /></a>Felsejlett fejemben a régmúlt egyik kedves emléke, mikor óvodás kisgyermekként megkértek minket rajzoljuk le, mivel szeretnénk foglalkozni, ha felnövünk. Rengeteg csillogó szemű kisgyermeket látok magam körül, akinek ceruzája alatt serceg a papír. Állatorvos, űrhajós... S én csak mosolyogtam alkotás közben. Lerajzoltam magamat egy ceruzával és egy "teleírt" papírral. Majd odajöttek az óvónők és csak pislogtak. </div>
<div>
" - Ez vagy Te?"-kérdezték.</div>
<div>
- Igen. Én, ha nagy leszek, író leszek!- vágtam rá azonnal. </div>
<div>
- Miről szeretnél majd írni?</div>
<div>
- Mindenről, ami eszembe jut és tényleg érdekel.- láttam elgondolkodtak a válaszon. Valószínűsíthetően nem is tudták mire vélni.. Majd feltették a kérdést, hogy mi a célom ezzel? Mert egy orvosnál például egyértelmű, hogy gyógyítani szeretne, nálam (szerintük) nem volt az.</div>
<div>
- Én is segíteni akarok. Azoknak az embereknek, akiknek szükségük van rám." </div>
<div>
Mosolyogtak és arrébb mentek, megnézni a többiek alkotásait. Kifejezetten zavaró volt, hogy kételyeket láttam az arcukon, s a délutáni szieszta közben kihallgattam a beszélgetésüket alvást színlelve, mikor kitárgyalták, hogy beszélni kellene a szüleimmel, vagy velem, hogy álmodozzak inkább valami szakmáról, amivel nem fogok éhen halni, mert íróként nem valószínű, hogy lesz esélyem érvényesülni. Ám végül nem beszéltek senkivel, mélyen hallgattak. Bizonyára úgy gondolták ki fogom nőni. 1999 óta leghanyagabb számításaim szerint is 17 év telt el, a világ változott, valahol én is, ám az álmaim nem fakultak szemernyit sem. </div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhv_Cga_YoddLafpguUaB_EXe5zijS3ZZY-M9Lx2MrLjvI7DtoGHPxWHje56yb3tVV3zLBRV6g0mie5xqigJAantxmaeHU5nN0m3FQCeVCQ1xfV5yeGT_DAA2SIxeS_1-9acm8zzlOxeWI/s1600/WP_20140217_16_48_37_SmartShoot.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhv_Cga_YoddLafpguUaB_EXe5zijS3ZZY-M9Lx2MrLjvI7DtoGHPxWHje56yb3tVV3zLBRV6g0mie5xqigJAantxmaeHU5nN0m3FQCeVCQ1xfV5yeGT_DAA2SIxeS_1-9acm8zzlOxeWI/s400/WP_20140217_16_48_37_SmartShoot.jpg" width="223" /></a>Teszek kitérőket, tény és való. Nagy baj velem, hogy a hideg ráz a puszta gondolattól is, ha valami az ölembe hullik. Nem szeretek azonnal megkapni dolgokat. Küzdeni vágyom és játszani, ezzel pedig időnként elkényeztet az Élet, kihívásokból jut éppen elég. Volt idő, mikor annyi, hogy azon gondolkodtam feladom és beletörődöm egy középszerű életbe, elszegődöm valahova és küzdök a létfenntartásért, miközben olyat csinálok, ami piszokul hidegen hagy. Remekül hangzik nem? Mégis belevágtam. Úgy döntöttem meg akarom tapasztalni, hogy milyen is ez és félig még csitri fejemmel úgy gondoltam okosabb most tapasztalatot szerezni, mint mondjuk család mellett rádöbbenni arra, hogy 40 évesen szakmailag kiégtem. </div>
<div>
Legnagyobb szerencsém talán, hogy volt, aki mindig hitt bennem, bármit csináltam. Aki már évtizedekkel ezelőtt is csak annyit mondott, hogy az lehetek, aki csak szeretnék, mert képes vagyok Rá! S, hogy ő mellettem fog állni, bármit teszek is. Eltelt 2 évtized, s betartotta az ígéretét. Ő volt az Édesanyám. Mindmáig Ő az az ember, aki akkor is hisz bennem és lelket önt belém, mikor már én sem magamban. Már csak ez is erőt ad, hogy egy nap majd azért legyek név, mert az igazat mondtam és kiálltam azokért, akik nem voltak képesek lehetőségeik okán Önmagukért. </div>
<div>
Én ezért csinálom. Nem vágyom gazdagságra, kacsalábon forgó villára. Egyszerűen, csak... Boldog leszek! </div>
Rockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.com0