tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post940975189837091342..comments2017-05-19T11:00:14.586+02:00Comments on Bonnie világa: 78- Szájon csókol a halál s arcon az ÉletRockyvikihttp://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.comBlogger2125tag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-59512815374360780452015-09-21T01:55:18.131+02:002015-09-21T01:55:18.131+02:00Szia kedves Névtelen!
Több észrevételem is adódott...Szia kedves Névtelen!<br />Több észrevételem is adódott a kommented kapcsán, amelyeket itt-most szeretnék közölni veled. (Lásd, nem vagyok gyáva, holott kitörölhetném. Ki tudná meg? Meg voltaképp miért is szakítok időt olyasvalaki gondolataira, aki még arra sem, hogy a becses nevét közölje.)<br />Először is. A világ változik, valahol én is. Leginkább külsőre. Hálisten nem egy-nem két ember maradt meg a "régi" barátaim közül. Pontosan abból kifolyólag, hogy az alapvető értékeim, s azok a dolgok, amelyek engem meghatároznak, megmaradtak. Az, ha esetleg te kirostálódtál az életemből (szavaidból ezt bátorkodtam leszűrni) annak oka van. Nem mondom, hogy feltétlenül te vagy én. Valószínűleg mindketten. <br />Ebből következik második észrevételem, miszerint honnan tudod milyen a mosolyom? A látszat mindössze halovány illúzió, amelynek te kedves barátom, bedőltél. S, ha lényegtelen a lényeg szempontjából, hát miért volt fontos elmondanod?<br />Nem raboltad az időm, érdekesnek találtam. Köszönöm is, hogy leírtad. :)<br />Utóirat: Pontosan tudom ki vagy, ismerem a megfogalmazási stílust. (:Rockyvikihttps://www.blogger.com/profile/08295767761142106503noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7704640940894004817.post-28447941135490092412015-09-13T23:00:24.621+02:002015-09-13T23:00:24.621+02:00Újra elolvasni szinte ugyan azt, mint 1 éve, 2 éve...Újra elolvasni szinte ugyan azt, mint 1 éve, 2 éve, vagy 3. Szinte látom magam előtt, ahogy reggel újra megalkotod magad, csak egy kicsit másképp. Egy új haj, egy új smink, új barát.. a régiek meg mennek a "kukába". Persze ez szinte természetes mindenki életében, de az a nézés, az a mosoly nem. Nem tudom mi vett rá, hogy írjak ide egy nem túl kedves/hízelgő/csodáló megjegyzést. Más formában már nem tenném. Csak köszönök, ha észreveszlek, vagy viszontköszönök, ha úgy adódik, és ez elég. Nem baj, ha nem tudod ki vagyok, az sem, ha ezt már nem olvasod. Igazából csak egy baj(om) van, a mosolyod. Nem értem. Olyan hideg, olyan zavarodott. Kérlek ne vedd sértésnek, csupán egy észrevételnek. Egy olyan észrevételnek, ami szinte minden rólad készült képen megtalálható. Mintha ezekkel a szemekkel, nézéssel meg akarnád ölni az embert a monitor túlfelén. De igazából lényegtelen, ahogy bármi más. Bocs, ha ezzel elraboltam pár perced. peaceAnonymousnoreply@blogger.com